Baranka Igeblogja

 ¹⁸Ezután szadduceusok is jöttek hozzá, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás, és ezt kérdezték tőle: ¹⁹"Mester, Mózes előírta nekünk, hogyha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, de nem hagy gyermeket, akkor a testvére vegye el az asszonyt, és támasszon utódot az ő testvérének.  ²⁰Volt hét testvér. Az első megnősült, és amikor meghalt, nem hagyott utódot. ²¹A második is elvette az asszonyt, és meghalt úgy, hogy ő sem hagyott utódot. Ugyanígy történt a harmadikkal is, ²²és a hét közül egy sem hagyott utódot. Végül meghalt az asszony is. ²³A feltámadáskor, amikor majd ezek feltámadnak, melyiké lesz az asszony? Mert mind a hétnek a felesége volt." ²⁴Jézus ezt mondta nekik: "Vajon nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? ²⁵Mert az emberek, amikor már feltámadtak a halálból, nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok, mint az angyalok a mennyekben. ²⁶Arról pedig, hogy feltámadnak a halottak, vajon nem olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten a csipkebokornál: Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákób Istene?  ²⁷Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ti tehát nagyon tévelyegtek."

Márk 12.18-27

Olvassuk el Márk 13. fejezetét, majd Márk 13.1-12-t

Bevezető gondolatok

Gondolj egy olyan alkalomra amikor látogató érkezett az otthonodba vagy bármilyen olyan rendezvényre amin részt vettél. Milyen előkészületeket kellett tenni? mi lett volna, ha nem készülsz fel?

A 11.-12. fejezet számos összeütközést ír le Jézus és a jeruzsálemi vallási vezetők között. Először mindig úgy tűnik, hogy Jézus a vádlott. Aztán hamar kiderül, hogy ő a BÍRÓ!

Olvassuk el Márk13.1-2-t

Mi Jézus, mint bíró ítélete a templom fölött?

Leromboltatik, kő kövön nem marad.

Olvassuk a 3.-13. verset

A 13. fejezetben Jézus két kérdésre válaszol. Melyek ezek a kérdések? (4.v.)

Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, amikor mindez beteljesedik?  Péter, János, Jakab és András kérdezik ezt tőle. Tehát MIKOR történik? És HONNAN fogjuk tudni, mi lesz a JELE?

Milyen eseményeket jósol Jézus az 5-13 versekben?

- sokan jönnek majd Jézus nevében, hogy megtévesszenek
- háborúk lesznek mindenfelé, nemzet nemzet ellen támad
- természeti katasztrófák jönnek: földrengés, éhinség
- bíróság elé állítják a Jézus követőket, a családban sem lehet majd megbízni, Jézus követőit gyűlölni fogja a világ

Nézd meg a 7. verset. Előre jelzi ez, hogy a templom le fog romboltatni?

A 7. vers a háborúkról ír, ami közeleg. Történelemből tudhatjuk hogy a Jeruzsálemi templom Kr.u. 70-ben háború következményeképp semmisült meg, Titus császár porig rombolta.

Mivel erősíti majd Jézus az üldözött híveket?

Ne aggódjanak előre, hogy mit szólnak majd ha bíróság elé kell állniuk, mert Ő velük lesz Lelke által és megmutatja amikor kell.

Aki mindvégig kitart az üldöztetés közepette, az üdvözülni fog.

Imádkozzunk!

Úr Jézus, köszönjük, hogy Te minden helyzetben mellettünk állsz. Akármi történjen velünk, Te az oldalunkon vagy, és Lelkeddel vezetsz. Kérünk hadd tudjunk ráhangolódni a Te "csatornádra" és megérteni, hogy merre szeretnél tovább vinni, illetve, hogy hogyan tegyünk bizonyságot Terólad akár elfogadó akár ellenséges környezetben.

Ámen

Nézzük meg a 11.23 verset. A hegyek lerombolása ítélet. "...ennek a hegynek" utalhat a templomhegyre amire hamarosan ítélet jön. Jézus közössége folytatja az ítélet munkáját. Hogyan hordozhatnak a mi szavaink ítéletet?

Azt gondolom - de lehet a válasz más erre a kérdésre - hogy az Ige az ami megítél, az ami hasít, kétélű kard. Ítélet azoknak akik nem hisznek. Amikor Jézus igazságát hirdetjük, az ítéletet hordoz mindazoknak akik elutasítják és új életet azoknak akik elfogadják.

Olvasd el Márk11.27 -12.12-t

A munkások példázata Izrael vezetői ellen szól. (12.12) Ők nem fogadják el Jézus hatalmát. De Izrael hozzáállása az egész emberiség hozzáállását ábrázolja.

A példázat alapján mi az emberiség hozzáállása Istenhez?

Nem becsülik, és hasznot akarnak húzni belőle, nem látnak egyéb célt.

Mi ennek a hozzáállásnak a csúcspontja a történetben? És a történelemben?

Megölik az örököst. Keresztre feszítik Jézust.

Mit tesz Isten az ellene lázadó emberekkel?

12.9 "Mit tesz hát majd a szőlő ura? Eljön, és elveszíti a munkásokat, azután másoknak adja a szőlőt."
Az ami jog szerint nekik járt volna elveszik, ők maguk meghalnak. Így veszi el Isten Izraeltől a jusst és a pogányoknak adja. Az érdekes, hogy mennyire alábecsülik a munkások a szőlőgazdát. Azt gondolják, hogy semmi következménye nem lesz a fiú megölésének, sőt nyernek vele. Ehhez képest az életüket veszítik el...

Mit tesz Isten a Fiával?

"Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő" Jézus itt, Márk 12.10-ben a Zsoltárok 118.22-t idézi. A sarokkő az, ami a ház alapját, stabilitását szolgálja. Enélkül a ház nem áll biztonságosan. Ha az építők a sarokkőt kihagyják nincs értelme az egész háznak. De Isten ezt a "megvetettet" teszi a ház legfontosabb bázisává. Isten felmagasztalja fiát és őt teszi alappá az egész rendszerben. Jézus után az Istenhez tartozás alapja már nem viselkedési szabályokon vagy engesztelő áldozaton alapul, hanem a Jézussal való kapcsolaton.

Olvassuk el a Márk 12. 13-44-et.

A 12. fejezet számos konfrontálódást tartalmaz. Ki kezdeményezi az összecsapásokat az egyes esetekben? Miről van szó az egyes esetekben? Ki ítél meg kit?

Írástudók, tanítók, szadduceusok jönnek és próbálják fogást találni Jézus tanításán. jól eltervezett "csapdák" ezek melyekre Jézus egyáltalán nem a vártnak megfelelően válaszol.

Az első esetben (Mk.12.13-17) farizeusok és Heródes pártiak jönnek hozzá. Politikai hozzáállásában akarnak fogást találni rajta. Mivel Izrael Római uralom alatt állt, tehát elnyomott nép volt a zsidók értelemszerűen utálták a rómaiakat, függetlenségre törekedtek volna de leigázott nép voltak. Ha Jézus azt mondja szimplán válaszként, hogy fizessetek adót akkor Izrael felszabadulási törekvései ellen van. Ha azt mondja ne fizessetek, akkor meg a hatalmaknál lehet beárulni mint lázadót. Jézus pontosan látja a szívük gondolatát, és a válasz amit ad, őket magukat ítéli meg.

A második esetben (12.18-27) a feltámadásban nem hívő szadduceusok jönnek hozzá, szintén jól megtervezett kérdés csapdával. A többször megözvegyült és házasodott nő ki felesége lesz majd feltámadáskor. Látszik hogy fogalmuk nincs a feltámadás utáni életről, hogy is lenne, nem is hiszik el... Jézus itt is "győztesen" kerül ki a vitából, hiszen bebizonyosodik, hogy a szadduceusok mennyire csak földi módon tudnak gondolkodni. S ami még fontos, hogy a törvényből idéz nekik, tudja, hogy a szadduceusok jól ismerik a törvényeket, ezért Igével bizonyít.

Alkalmazás

Ma Isten embereinek folytatni kell Jézus munkáját. Megbocsátást hozni és ítéletet hirdetni (Márk11.22-25) Milyen reakciókra számíthatunk, ha Jézus szavait hirdetjük?

Vannak akik erősen szemben állnak és vitatkoznak, vannak akik szívesen hallgatják, de nem foglalkoznak igazán vele és vannak akik vágynak az Isten nyújtotta békességre. Tapasztalatom szerint a legnagyobb csoport a második, akik elfogadják azt, hogy valaki Isten embere és meg is hallgatják a véleményét, hozzáállását, de nem igazán kelti fel az érdeklődésüket Isten. Erőltetés esetén pedig elfordulnának mert megvan a "saját" hitrendszerük.

Továbbgondolandó

Mit tanítanak a 12.13-17 versek a világi hatalmakhoz való hozzáállásról
Mit tanítanak a 12.18-27 versek a halál utáni életről?
Mit lát be az írástudó Jézus szavai alapján a 28-34. versekben?
Mit vet fel Jézus a 35-37. versekben?
Hogyan követhetjük a szegény özvegyasszony példáját és kerüljük el az írástudókét? (38-44)

Imádkozzunk

Istennel kapcsolatban: Ezek a versek megmutatják, hogy bűneink annyira hatalmasak, hogy ha mi kapnánk esélyt rá, megölnénk a Teremtőnket. Hogyan imádkozhatnánk Istenhez ezt az igazságot ismerve?

Magammal kapcsolatban: Mit tanultunk arról mit szeretne Isten velünk? Milyenné kell válnunk és mit tegyünk? Hogyan imádkozzunk?

Másokkal kapcsolatban: Láttuk az emberiség hozzáállását Istenhez és az Ő Igéjéhez, ill. Isten válaszát az emberiség felé. Ennek fényében imádkozzunk azon ismerőseinkért akik nem keresztyének.
 

Bevezető gondolatok

Eszedbe jut olyan eset, amikor a bíróság bűnösnek ítélt valakit de később kiderült, hogy igazából az uralkodó rendszer volt a bűnös aki elítélte és megbélyegezte? Írd le gondolataidat.

Olvassuk el Márk 11.1-11-et

Nézd meg Zakariás 9 fejezet. 9-10 versét

 ⁹Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.  ¹⁰Kiirtja a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálemből. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig.

Mi a jelentősége annak, hogy Jézus szamárháton érkezik?

Prófétai jövendölés teljesedik be ezáltal.

Mit mutat meg nekünk Jézusról a tömeg kiáltozása a bevonulásakor?

Ismert személyiség volt addigra és népszerű. Várták jövetelét és örömmel köszöntötték.

Olvassuk el Márk 11.11-25-öt

Malakiás könyvében olvashatjuk, hogy az Izraeli emberek panaszkodnak, miért nem jön már Isten hogy megszüntesse az igazságtalanságot. (Malakiás2.17) Malakiás azt mondja az igaz Isten eljön templomába ítélni, de azt kérdezi: "De ki bírja majd ki eljövetele napját, és ki állhat meg, amikor megjelenik?" (Mal. 3.1-5) Márk az Evangélium elején 1-2 fejezet ebből idéz. Aztán itt a 11-13.fejezetben Jézus úgy jön, mint az Úr az Ő templomába. Ítélni jön.

A fügefa megátkozása a templom megtisztításának egyfajta kiábrázolása. Hogyan segít bennünket a fügefa esete a templomtisztítás megértésében?

A templom nem töltötte be azt a küldetését amire létrejött. Nem Isten dicsőítése hanem kereskedés folyt benne. Jézus cselekedete Isten ítéletét ábrázolja ki mind a fügefa esetében mind a templomtisztításban. Úgy gondolom a fügefa kiszáradása Isten ítéletének végérvényességét ábrázolja ki. Aki nem tér meg az meghal bűneiben visszaút nincsen.

A zarándokoknak templomadót kellett fizetniük méghozzá a templom saját valutájában. A kereskedők áldozatra való állatokat is árusítottak. Ezen tevékenység nagy része a pogányok udvarában folyt ami eredetileg azért lett elkülönítve, hogy ott más nemzetből való emberek imádkozhassanak az Úrhoz. Ez nem valósulhatott meg, mivel a pogányok udvara piaccá vált. Jézus nem csupán a templomban folyó kereskedelem ellen támad. Megítéli Izraelt, mert nem termik azokat a gyümölcsöket amiket kellene és megakadályozzák, hogy a templom betöltse a neki megfelelő funkciót.

Mit mond Jézus milyennek kellett volna lennie a templomnak?

"Nincs-e megírva: Az én házam imádság háza lesz minden nép számára? Ti pedig rablók barlangjává tettétek." Márk11.17

Jézus megítéli a templomot mert az eltávolodott az eredeti céljától. A fügefa, ami Izraelt jelképezi kiszárad (21.vers) De hol találatnak megbocsátást ezután a népek, hol találkozhatnak Istennel? A válasz a Jézussal való közösség hitében. (22.vers) A Jézussal való közösség az imádság háza (24.vers) és a megbocsátásé (25.vers)

Továbbgondolandó

Jézus Jeremiás 7.11-et és Ézsaiás 56.7-et idézi. Nézd meg ezeknek a verseknek a szövegkörnyezetét. Mi volt az emberek hamis reménye Jeremiás szerint? (7.8-10) Kiről mondja Ézsaiás , hogy Isten új közösségének tagja lesz? (56.6-7)

Írd le gondolataidat!

A tanulmány során a vastag betűvel szedett kérdésekre érdemes saját válaszaidat elgondolni mielőtt elolvasod az enyémet.

Olvassuk el Márk 10.32-52-t

http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=Mk&numch=10

Jézus a kereszt felvételéről áldozatról és szolgálatról beszél a tanítványoknak. Mi az, amit Jakab és János kér?

Dicsőséget akarnak kérni, nagyok akarnak lenni. Úgy is látszhatna, hogy csupán Jézus közelében akarnak maradni, de a közelséget nem a fizikai közelség fejezi ki. Míg Jézus az áldozatról beszél amit készül megtenni, tanítványuk saját dicsőségüket próbálják bebiztosítani.

Mit fog Jakab és János megtapasztalni először?

Jézustól való fizikai elszakítottságot.

Mi az a kérdés amit Jézus feltesz Jakabnak és Jánosnak és mit kérdez Bartimeustól?

"Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?" Jakabtól és Jánostól
"Mit kívánsz, mit tegyek veled?" - Bartimeustól.
Jézus nyilván mindkét esetben jól tudta mi lesz a válasz, de próbálja feltárni a lelki hátteret, a belé vetett hit mélységeit. Nem saját maga de az adott ember számára. Jézus az emberi lélek jó ismerője.

Vajon mi a célja Márknak azzal, hogy ezt a két történést összekapcsolja?

Jézus jól látja szükségeinket és nagyon szeretne adni nekünk. Arra is szeretne megtanítani, hogy helyesen kérjünk. Kérdéseivel tanít, rávezet, erősít.

Továbbgondolandó

Nézd meg a 41-45 verseket. Milyen fajta vezető típust utasít el Jézus? Mi a keresztyén vezető modellje? Tanulhatnak e a keresztyének az üzleti élet vezetői modelljéből?

Alkalmazás

Milyen módon kereshetik ma a keresztyének a hatalmat és dicsőséget szolgálat, szenvedés és a kereszt terhe nélkül?

Ezek nélkül csak a világ szerinti módokon tudják keresni.

Hogyan biztathatnánk egymást arra, hogy mondjunk le a presztizsről és kényelemről azért hogy a kereszt hordozását vállaljuk?

A hit közös megélése segít bennünket ebben. Bíztatás, bátorítás, a nehézségek és örömök megosztása. Annak hangsúlyozása, hogy akármi történik, mi a mennyei cél felé haladunk s ebben egymás mellett kitartunk akkor is ha nehézségek akadnak.

Személyes kérdések

Ha egy nem keresztyén alaposan szemügyre vesz talál e bármi hasonlóságot a te életed és Jézusé között? A kereszt felvételére bátorítana e egy másik keresztyént az életed? Mit szeretnél, hogy Jézus tegyen érted most?

Imádkozzunk

Istenre gondolva: Mit mutatnak ezek a versek Isten és az Úr Jézus természetéről, amelyek csodálatra és dicséretre késztetnek?

Magaddal kapcsolatban: Milyen módon viselkedtél úgy, mint a gazdag ifjú, vagy Jakab és János. Milyen segítségre van szükséged, hogy Istent kereshesd?

Másokra gondolva: Gondolj azokra az emberekre akik olyanok, mint a farizeusok, a kicsi gyerekek, a gazdag ifjú vagy Bartimeus. Mit imádkoznál értük?

Az Igeszakasz utáni vastagbetűs kérdésekre próbálj meg magadtól válaszolni, még mielőtt elolvasnád az én válaszaimat.

Olvassuk el Márk 10.13-31-et

¹³Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. ¹⁴Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. ¹⁵Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." ¹⁶Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket. ¹⁷Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" ¹⁸Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. ¹⁹Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat."  ²⁰Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva." ²¹Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." ²²A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. ²³Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"  ²⁴A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! ²⁵Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni." ²⁶Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?" ²⁷Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."  ²⁸Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk." ²⁹Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, ³⁰és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet. ³¹Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első."

Mit árul el Jézus Istenről a 13-16. versekben?

Szereti a gyermekeket és a gyermeki hitet és hozzáállást várja híveitől.

Mit jelent úgy fogadni Isten országát mint egy gyermek?

A gyermeki hit feltétel nélküli. Megvan benne a kételkedésmentes alázat és elfogadás, bizalom. Ilyen bizalomtelivé kell válnunk Istennel szemben.

Mit gondolsz miért hozza Márk egymás után a gyermekekről szóló tanítást és a gazdag ifjú történetét?

Egyfajta kontrasztot mutat. A gyermekek bizalommal teljes és feltétel nélküli hite és a gazdag ifjú vagyonhoz való kötődése között. Míg a gyermeki hit szabad és nincsenek feltételei a gazdag szívében volt egy feltétel. Bármit odaadok Jézus de a vagyonomat nem. A gyermeki hit nem kötődik földi dolgokhoz, csupán a hit tárgyára néz csodálattal és csüng minden szaván. A gazdag ifjú számára a vagyon volt amin csüngött az Istenbe vetett hite ezt nem tudta felülírni.

Hogyan ábrázolja a gazdag ifjú története azt amit Jézus a 8.fejezet 34-37. versében mond?

³⁴Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. ³⁵Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. ³⁶Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? ³⁷Mert mit adhat az ember váltságdíjul lelkéért?
Márk8.34-37

Az ifjúnak önmaga megtagadása a vagyon megtagadását jelentette volna. Hiszen az ő identitásában benne volt a gazdagság. Annyira az élete részévé vált hogy ezzel együtt nem követhette Jézust. Ha Jézust követjük semmi nem válhat fontosabbá, mint Ő! 36. v. szerint mondhatjuk hogy a gazdag ifjú megnyerte az egész világot, semmi gondja nem volt, de a lelke rossz helyen kereste a békességet. Pénzzel nem tudja megváltani magát.

Nézzük meg a 29-31. verseket:

Hogyan kapnak a keresztyének "százannyit most ebben a világban"?

Jézus nem ígért teljes békességet a földön híveinek. Sőt üldöztetést, háborgatást fognak szenvedni. Mindezzel együtt viszont megkapjuk azt a békességet, hogy az eljövendő világban Krisztussal lehetünk vagyis örök életünk lehet. Mindemellett ebben a világban is sok a Krisztusban megélt öröm. Sokmindenre rácsodálkozom én is. Hogyan tudok higgadt maradni nehéz helyzetekben, hogyan látok gyönyörűnek hétköznapi dolgokat amiket azelőtt észre sem vettem. És hasonló apróságok amik mind a belső változásomat mutatják ami Krisztus jelenléte miatt történik az életemben. Lehet hogy elvesztettem vagy feladtam dolgokat, de sosem kellett megbánnom.

Alkalmazás

Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk, hogy megosszuk gazdagságunkat és javainkat másokkal?

Sokféle gazdagság van. Nyilván gondolhatunk a pénzünkre, anyagi javainkra is, amit adakozásra használhatunk. De van lelki gazdagságunk is amiből adhatunk másoknak. Egy mosoly egy bíztatás, az Evangélium nem erőszakos de szeretettel történő megosztása. Egy segítő kéz a szükségben. Ahhoz hogy mindezeket meg tudjuk tenni és hogy meglássuk a szükségben levőket akiknek segíteni kellene fontos hogy imádkozzunk.

Személyes kérdések

Ha Jézus a 21. verset ("Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.") neked mondaná mi lenne a válaszod? Esetleg mi egyebet mondhatna neked Jézus hogy a saját nagyságod alábbszálljon? Mit kellene neked tenni ezzel kapcsolatban? Imádkozz és tervezd a Jézusnak adott válaszod, hogy követni tudd Őt.

Egyedül vagy ketten valakivel készíts egy listát arról milyen módokon akarnak az emberek azonnal mindent megszerezni. Hogyan befolyásol minket ez abba az irányba hogy rossz döntéseket hozzunk?

 Márk 9. és 10. fejezete arról szól, hogy mit jelent Jézust követni. Jézus három alkalommal jelzi előre halálát Mk8.31;9.31;10.32-34. Tanítványnak lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt a szolgálattal és áldozattal terhes utat amit Jézus mutatott meg a kereszten. Jézus azt ígéri, hgoy azok, akik követik Őt megmentik életüket, viszont meg kell tagadniuk önmagukat és életüket a szolgálat érdekében.

Olvassuk el Márk evangéliuma 10. fejezet első 12 versét

Most nem fogom idemásolni a következő linken megtalálható : http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=Mk&numch=10

A farizeusok vitával próbálnak fogást találni Jézuson. Egyes zsidók Jézus korában úgy vélték, hogy a válás csak házasságtörés következtében megengedett. Mások szerint a férfi saját tetszése szerint is elválhat feleségétől.

Nézzük meg a 2-5 verseket. Milyen érvet használ Jézus?

Mózes, szívük keménysége miatt engedte meg a válást.

Nézzük meg a 6-9 verseket. Mi Isten célja a szexualitással?

Az Isten a férfit és a nőt egymásnak teremtette, egymás örömére. Egy testté lesznek a szexualitásban. Miután elhagyták szüleiket és egymással élnek. Ezt Isten kötötte egybe ember ne válassza el. Ezzel gyakorlatilag a válás ellen szól. Illetve feltétlenül a szexuális élet egyetlen emberhez való kötéséről!!!

Hogyan illeszkedik Jézus válásról való tanítása abba amit Jézus a keresztről mond?

A házasság, a házastárs teljes elfogadása és testi lelki egység áldozatot és önfeladást is igényel. Szolgálni egymásnak, segíteni egymást, áldozatokat hozni a másikért.

Továbbgondolandó:

Milyen érveket mutat a Biblia a válás mellett? Olvasd meg a következőket: Máté5.32; Máté19.8-9; 1 Korinthus 7.12-15 Vajon miért nincsenek ezek a kivételek Márk Evangéliumában említve?

Márk Evangéliumának tanulmányozását John Stott Márk Evangélium tanulmánya alapján folytatom. Igeszakaszokhoz kérdések és gondolkodni valók tartoznak, eszerint megy  következő kilenc bejegyzés. A vastag betűvel szedett kérdésekre próbálj meg egyénileg válaszolni mielőtt elolvasod az én válaszomat.

A 9. és 10. fejezet Jézus és tanítványai útját írja le Jeruzsálem felé. Ez a keresztre vezető út. Jézus arra tanít e fejezetekben, hogy mit jelent tanítványának lenni. A tanítás aköré épül, hogy Jézus három alkalommal jelzi előre halálát. (Márk8.31; 9.31; 10.32-34) Azt tanulhatjuk mi, hogy Jézus követése a kereszt útjának elfogadása - egy életen át tartó szolgálat és áldozat.

Olvassuk el Márk 9.2-13-mat

²Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak őket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott. ³Ruhája olyan tündöklő fehérré lett, amilyenre nem tud ruhafestő fehéríteni a földön. ⁴És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. ⁵Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Mester, jó nekünk itt lennünk, készítsünk ezért három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek." ⁶Mert nem tudta, mit mondjon, ugyanis annyira megrettentek. ⁷De felhő támadt, amely beárnyékolta őket, és hang hallatszott a felhőből: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!"  ⁸És hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül. ⁹Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, hanem csak akkor, amikor az Emberfia már feltámadt a halottak közül. ¹⁰Meg is jegyezték jól ezt az igét, de tanakodtak maguk között: mit jelent feltámadni a halottak közül. ¹¹Ezért megkérdezték tőle: "Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?" ¹²Ő pedig így válaszolt: "Illés valóban előbb jön el és helyreállít mindent. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része?  ¹³De mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, ahogyan meg van írva róla."

Kérdés: Azt várnánk, hogy  a mennyből hang szól: "Nézzétek milyen csodálatos és dicsőséges Ő" Mi szól ehelyett? Miért?

"Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!" 7.vers. Ezzel valószínűleg Jézus személyét erősíti meg a hang a tanítványok előtt ugyanúgy ahogy Jézus keresztelésénél is történt.

Olvassuk el Márk 9.14-29-et

 ¹⁴Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük. ¹⁵Amint meglátták Jézust, az egész sokaság nyomban megdöbbent, és eléje futva köszöntötte őt. ¹⁶Ő pedig megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztok velük?" ¹⁷A sokaságból így felelt neki valaki: "Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van; ¹⁸és amikor ez megragadja, úgy leteperi őt, hogy tajtékzik, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták." ¹⁹Jézus így válaszolt nekik: "Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém!" ²⁰Odavitték hozzá, és amikor meglátta őt a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett és tajtékzott. ²¹Jézus megkérdezte a fiú apjától: "Mennyi ideje, hogy ő így van?" Mire ő ezt válaszolta: "Gyermekkora óta. ²²Sokszor vetette tűzbe is, meg vízbe is, hogy elpusztítsa, de ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!" ²³Jézus ezt mondta neki: "Ha lehet valamit tennem? - Minden lehetséges annak, aki hisz." ²⁴Erre azonnal felkiáltott a gyermek apja, és így szólt: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" ²⁵Amikor meglátta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: "Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé!" ²⁶Erre az felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: vége van. ²⁷Jézus azonban kezét megragadva magához térítette, és az felkelt. ²⁸Amikor azután Jézus bement egy házba, tanítványai megkérdezték tőle maguk között: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" ²⁹Ő pedig ezt mondta nekik: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal."

A szakasz felveti a kérdést: Hogyan küzdöttek Jézus követői az Ő távollétében? Mi a probléma ami Jézus tanítványait érinti és milyen választ ad erre a szakasz.

Az apa kérte hogy űzzék ki a lelket és önerőből próbálkoztak vele. Talán az volt bennük, hogy korábban sikerült (amikor Jézus kiküldi őket kettesével, lásd Márk6. 7-13) Itt valahogy nem veszik figyelembe hogy hit kell hozzá. De kinek a hite? Az merült fel bennem, hogy Jézus mikor hozzákezd a kiűzéshez, az apától kér hitet. A tanítványok ezt nem kérik csak hozzákezdenek és sikertelenek maradnak. A szakasz azt a választ adja erre, hogy a kiűzéshez imádság szükséges. Vagyis nem lehet egyből belevágni. Ahogy a szolgálat is imahátteret és elcsendesedést igényel, különben könnyen "száraz" marad.

Nézzük meg 9.29-et. Milyen imádság van a történetben Jézusnak ajánlva? Hogyan segít ez megértenünk 9.29-et.

Az imádság amit az apa mond el: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!" Mk9.24 Amit Jézus vár az egy hittel elmondott és nem csak megszokásból mormolt ima. Az apa kérte ugyan a fia megszabadítását, de úgy kérte csak, hogy na itt egy lehetőség esetleg, nem bízott igazán benne. Amikor imádkozunk, hisszük e hogy amit kérünk azt Jézus meg tudja tenni? Vagy ha nem hisszük, tudunk e hitért imádkozni? Az imádságot komolyan kell venni, ezt érthetjük a 29. versből, mert ez az ami alátámasztja a szolgálatunkat. enélkül nem működik.

Olvassuk Márk 9. 30-50-et

³⁰Onnan elindulva keresztülmentek Galileán, de nem akarta, hogy felismerje őt valaki, ³¹mert tanítani akarta tanítványait. Arról beszélt nekik, hogy az Emberfia emberek kezébe adatik, megölik, de miután megölték, három nap múlva feltámad. ³²Ők nem értették ezt a beszédet, de féltek őt megkérdezni. ³³Megérkeztek Kapernaumba, és amikor már otthon volt, megkérdezte tőlük: "Miről vitatkoztatok útközben?" ³⁴Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak az úton egymással, hogy ki a legnagyobb? ³⁵Jézus ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: "Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája." ³⁶És kézenfogva egy kisgyermeket közéjük állította, átölelte, majd ezt mondta nekik: ³⁷"Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött." ³⁸János ezt mondta neki: "Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és eltiltottuk, mert nem követett minket." ³⁹Jézus azonban ezt mondta: "Ne tiltsátok el, mert nincsen senki, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gyalázni tudna engem, ⁴⁰mert aki nincs ellenünk, az melletünk van. ⁴¹Aki inni ad nektek egy pohár vizet az én nevemben, mivel a Krisztuséi vagytok, bizony, mondom néktek, hogy el nem marad a jutalma." ⁴²"Aki pedig akár csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe dobják." ⁴³"Ha megbotránkoztat téged az egyik kezed, vágd le, mert jobb, ha csonkán mégy be az életre, mint ha két kézzel mégy a gyehennára, az olthatatlan tűzre, ⁴⁴(ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.) ⁴⁵És ha az egyik lábad botránkoztat meg téged, vágd le; mert jobb, ha sántán mégy be az életre, mintha két lábbal vetnek a gyehennára, ⁴⁶(ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el.) ⁴⁷És ha az egyik szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, mert jobb, ha fél szemmel mégy be az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ⁴⁸ahol férgük nem pusztul el és a tűz nem alszik el."  ⁴⁹"Mert tűzzel sózatik meg mindenki. ⁵⁰Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és békességben éljetek egymással."

A 30-32.versben Jézus ismét előre jelzi halálát. Milyen gyakorlati tanítást ad Jézus követőinek az áldozatra és szolgálatra vonatkozóan ami Kereszthalálában fejeződik ki? (lásd 33-50 vers)

Olyanná kell válnunk mint a kisgyermekek. A szolgálat tekintetében pedig nagyon kell figyelnünk másokra is. ne botránkoztassunk, hanem alázattal szolgáljunk egymás felé.

ALKALMAZÁS:
Mit tanulhatunk mi a tanítványok hibáiból?
Mit tehetünk a gyakorlatban, hogy biztosak legyünk benne, valóban Jézusra hallgatunk?

SZEMÉLYES VONATKOZÁS: Ugyanaz a hibád ami a tanítványokat jellemezte?  - nem hallod meg igazán Jézus szavait, ill. nem bízol abban, hogy Ő megteheti amire te nem vagy képes? Esetleg önelégült lettél a követésében saját tudásodban bízva Őhelyette? Milyen változásokért szükséges imádkoznod és milyen változtatásokat kell tervezz?
 

Márk 8. 27-33

Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: "Kinek mondanak engem az emberek?" ²⁸Ők így feleltek: "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." ²⁹Jézus tovább kérdezte őket: "Hát ti kinek mondotok engem?" Péter így válaszolt neki: "Te vagy a Krisztus." ³⁰Jézus ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne beszéljenek őróla. ³¹És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. ³²Jézus nyíltan beszélt erről a dologról. Péter ekkor magához vonva őt meg akarta dorgálni; ³³ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: "Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint."

Nem tudni pontosan, mivel itt kerül elő először a kérdés, hogy vajon a tanítványok mit gondoltak Jézus személyéről. A farizeusok és írástudók már régóta firtatják, magukban tippelgetik, próbálják Jézust valamiféle kategóriába helyezni mert az mindenki számára teljesen világos, hogy nem hétköznapi ember. A vallási vezetők számára a lényegi kérdés az, mást nem is észlelnek, hogy Jézus veszélyes e a vallási tisztaságra, vagy ártalmatlan tanító aki még belefér a keretekbe. Ahogy Jézus halad előre, egyre inkább az világos számukra, hogy veszélyes, Jézus fel akarja borítani a hitrendszert ezért eltávolítandó. A körülötte tolongó tömeg, a csodát látni vágyó illetve gyógyulást áhítozó emberek százai szemében Jézus valószínűleg a csodatevő gyógyító szerepben jelenik meg. Különböző hírek szállíngóztak róla, amit a tanítványok hallottak itt ott. "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." Márk8.28
A tanítványok véleménye azért lényegi kérdés, mert ők voltak Jézus közvetlen "hozzátartozói". Ők ismerték személyesen a legjobban. Mindenhová kísérték, vele voltak fáradtságában, esetleg ha éhes volt, álmos volt, jól látták hosszú időn keresztül. A szívükben valószínűleg már rég megszületett a vélemény arról, hogy ki is lehet Jézus. És nyilván a véleményük nem titok Jézus előtt, nem azért kérdi mert nem tudná.

Viszont ahogy számukra, számunkra is életbevágóan fontos, hogy megszülessen ez a vélemény. Az, hogy hogyan állunk Jézushoz, az teljes mértékben meghatározza Istenhez való viszonyunkat is. Mi ő nekünk? Egy csodatévő ember? Esetleg egy bölcs tanító akire érdemes odafigyelni? Vagy számunkra is - mint Péter számára - ő a Krisztus. A Krisztus megnevezés nem egy egyszerű tanítót vagy prófétát jelöl de azt a szabadítót amit a zsidók már századok óta várnak. Azt a szabadítót akit Isten megígért. Azt a szabadítót aki számunkra egyedüli megoldást nyújthatja a bűneinkkel való küzdelemben azáltal, hogy átvállalta a bűneinket. Péter meggyőződéssel mondja ki: Te vagy a Krisztus. Mi ki tudjuk e mondani ezt ilyen meggyőződéssel? Te vagy Isten Fia és az én szabadítóm.

A következő néhány Igeversben azt látjuk, hogy miután Jézus tisztázza személyazonosságát, azt is elmondja a tanítványoknak hogy mi fog következni. Nem azért hogy megijessze hanem, hogy felkészítse őket. Péter természetesen kiakad. Ő nem akart ilyesmire felkészülni, minthogy elveszítse éppen megtalált Krisztusát. Gondolkodása teljesen emberi.De Isten másképp gondolkodik. Krisztus földre jövetelének éppen a fő célja az áldozat vállalása. A bűneinkért vállalt kereszthalál. Enélkül nem lehetne szabadító. Nyilván ezt Péter nem fogja fel és emberi módon próbálja meggyőzni. Jézus számunkra talán kicsit durván utasítja el Pétert de muszáj volt szembesíteni őt is és a tanítványokat is, hogy amiről beszél az nem egy opció amiről ő lebeszélhető hanem  egy öröktől fogva elhatározott terv ami végbe fog menni.

Urunk, kérünk segíts nekünk tisztázni, hogy milyen szerepet töltesz be tulajdonképpen az életünkben. Személyes megváltóm vagy e? Elhiszem e, hogy kereszthalálod következtében eltörölted a bűneimet. S hogy így lettél szabadítóm. Uram, köszönöm türelmedet irántunk, emberek iránt!
Ámen
 

²²Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. ²³Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: "Látsz-e valamit?" ²⁴Az felnézett, és így szólt: "Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak." ²⁵Aztán Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. ²⁶Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: "Még a faluba se menj be!"

Most kezdjük azzal, hogy a szakasz elolvasása után kérdéseket fogalmazunk meg, amik segítik a tanulmányozást:
1. Hogyan illeszkedik a szakasz a környezetébe?
2. Hogyan kerül a vak Jézushoz?
3. Hogyan zajlik a gyógyítás folyamata, vajon miért így?
4. Mit mutat meg Jézus jelleméről a történet?
5. Mit mutat meg a vak hozzáállásáról a történet?
6. Hova küldi Jézus a vakot és vajon miért?

1. Hogyan illeszkedik a szakasz a környezetébe?

Mk. 8. 1-10-ben a 4000 jóllakatásáról van szó, 11-21-ben arról olvashatunk, hogy Jézus személyével és tanításával kapcsolatban értetlenkednek a farizeusok is és a tanítványok is. Itt "tolakodik" az események folyásába egy gyógyítás - ne feledjük a farizeusok a kenyérszaporítás és a vak gyógyítása között mennyei jelt követelnek - egy személyes gyógyítás. A következőkben pedig Jézus elkezd tanítani mind személyével mind küldetésével kapcsolatban, amit eddig még nem tett nyíltan.

2. Hogyan kerül a vak Jézushoz?

Emberek, nyilvánvalóan a vak barátai, viszik oda Jézushoz, és kérik, hogy gyógyítsa meg. (az angol fordítás a "beg"/könyörög szót használja.) Arra emlékeztet a történet, mikor a négy barát eengedi le a tetőn keresztül a bénát Jézus elé. Nagyon elkötelezettek voltak ők is, ehhez az kellett, hogy bízzanak abban, hogy Jézus segíthet barátjukon. Ha továbbolvassuk a szakaszt, látjuk, hogy Jézus és a tanítványok egyből továbbhaladnak, Betsaidában nem is történik más, nem állnak meg tanítani vagy gyógyítani csupán áthaladnak.

3. Hogyan zajlik a gyógyítás folyamata, vajon miért így?

Egyfajta fizikális gyógyítás történik, terápiaszerűség. De ha belegondolunk egész gusztustalan, nem? Egyszerűen a szemére köp majd megkéri hogy nézzen körül... Elég nagy bizalom kell a vak részéről, hogy ezt megkérdőjelezés nélkül hagyja. Két szakaszos gyógyulás, hiszen az első ütemben azt látjuk hogy az eredmény részleges. mintha fák járkálnának, mondja az emberekre. Igen homályos lehetett a látása, maximum csak körvonalakat látott. Ám nem elégedetlenkedik, hagyja hogy Jézus újra kezelje. És ez meghozza a várt eredményt.

4. Mit mutat meg Jézus jelleméről a történet?

Van ideje foglalkozni az emberekkel. Csak áthaladnának Betsaidán, ő mégis nemcsak megáll a vak kedvéért, hanem kiviszi a faluból és kettesben marad vele. Kézen fogva vezeti ki. Ahogy a vakot vezetik. Gondoskodik róla és személyesen foglalkozik a  problémájával.  Négyszemközt. Mindannyiunkra képes Jézus egyenként figyelni.

5. Mit mutat meg a vak hozzáállásáról a történet?

Elhiszi, hogy Jézusnak van hatalma meggyógyítani őt, akkor sem kételkedik amikor a gyógyítás nem teljesen sikeres.

6. Hova küldi Jézus a vakot és vajon miért?

Kéri hogy menjen haza de kerülje el a falut. Ennek oka valószínű, hogy nem akarja felhívni magára a figyelmet. Az ő célja legelsősorban a a kereszthalál nem pedig a sorozat gyógyítás. Ha kiderül, hogy a környéken van talán megrohamozzák ismét a csodára várók. Ő pedig úton van. A kereszt felé vezető úton.

Urunk, bocsáss meg, hogy mi sokszor nem szánunk Rád elég időt. Nehezen vesszük rá magunkat az Igetanulmányozásra, a Te megismerésedre. Köszönjük, hogy ennek ellenére személyes figyelmed felénk fordul és ismered pontosan az életünket. Köszönjük, hogy vezetni szeretnél minket. Ámen

Márk 8.10-21

¹⁰és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére. ¹¹Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele: mennyei jelt követeltek tőle, kísértve őt. ¹²Jézus lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: "Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek." 
¹³Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. ¹⁴De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. ¹⁵Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: "Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!" ¹⁶Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük. ¹⁷Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok? ¹⁸Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek?  ¹⁹Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Így feleltek: "Tizenkettőt." ²⁰"És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Ezt mondták: "Hetet." ²¹Erre Jézus újra megkérdezte: "Még mindig nem értitek?"

Jézus számára mindig több irányból érkezik kihívás. Egyrészt folyton zaklatják az írástudók, másrészt saját tanítványai értetlenségével is küzd.

Miért nem értik őt az írástudók?

Nyilvánvalóan nem is akarják. Nekik, mint a vallási tisztaság őrizőinek egy feladatuk van: eldönteni, hogy Jézus valódi próféta vagy hamis tanító. Mert amennyiben hamis tanító akkor nagyon gyorsan ki kell iktatni. És mivel egyre nagyobb tömeg követi és egyre nagyobb befolyást szerez, ezért Jézus felderítése egyre sürgetőbbé válik. Ahogy megy előre a történet láthatjuk, hogy az írástudók hamar eldöntik, hogy Jézus törvényszegő, tehát hamis tanító. Egyre inkább arra mennek hogy megfogják, rajtakapják valamin amiért meghurcolhatják. Ha Jézus próféta, igaz tanító akkor adjon mennyei jelt. De mi volna a mennyei jel??? Jézus hatalmas bölcsességgel tanít és Igét magyaráz, vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak. Keresztelésekor hang szól az égből, mi volna még mennyei jel?
Valószínű előítéleteik és feltételezéseik is akadályozták tisztán látásukat. Jézus Galileai ami a Júdeaiak szemében egy alacsonyabb kategória. Nehéz elfogadni bármi Istenit egy Galileaitól...

Miért nem értik saját tanítványai sem?

Ezek az egyszerű emberek mindig hétköznapi dolgokra gondolnak amikor Jézus szimbólumokban beszél. Sokszor egyszerűsíti le példákkal a mondanivalóját de még így is nehéz számukra felfogni. Biztos vagyok benne, hogy nem azért mert korlátozottak voltak a szellemi képességeik. Nyilván a tanítványok többsége nem művelt ember ,de látjuk hogy még minden értetlenkedésük ellenére is jobban értik Jézust mint a magasan képzett írástudók.
Egyszerűen csak olyan távol van Isten országa az embertől. Mi innen, ismerve az üdvtörténetet és a Szentlélek birtokában teljesen másképp, világosabban látunk, értünk összefüggéseket. Ők, amikor Jézus kovászról beszél valóban csak a kenyérre gondolnak és nem a kovásznak arra a tulajdonságára, hogy burjánzik. A farizeusok kovásza tehát egyfajta farizeusi tanítás ami fel tud növekedni. Ettől kell óvakodni, hogy ne fertőzzön meg minket, hogy tudjunk függetlenek maradni tőle. Hogy lehessünk szabadon keresztyének és ne tele előítéletekkel.
A tanítványok nemhogy nem értik de a kenyérproblémán leakadnak. Épp most jönnek a helyről ahol Jézus 4000 embert lakatott jól. Ráadásul másodjára... Ostoba tanítványok, nem emlékeznek, mondhatjuk. De ha jól magunkba nézünk... Hányszor láttuk Jézust cselekedni az életünkben és mégis újra meg újra előjönnek ugyanazok a kétségeink. Meg kell tanulnunk, érteni Jézust és rábízni magunkat teljesen.

Urunk, hálás a szívünk amiért mi sokmindent tudhatunk már amit a tanítványok akkor még nem tudtak. Köszönjük, hogy te nyitod fel a szemünket az igazságra. Bocsásd meg, hogy a számtalan tetted ellenére mégis sokszor kételkedünk. Vezess minket, Uram.
Ámen
 

Mikor új fejezetbe kezdünk, jelen esetben ez Márk 8. fejezete, mindig olvassuk el az egészet és próbáljuk meg részekre osztani. Keressük az összefüggéseket az egyes részek között. Ehhez, lehetőleg olyan Bibliát használjunk ami nem tartalmaz felosztást, erre jó pl az online verzió: www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php  

Több felosztás lehetséges az én verzióm ami alapján a következő napokban haladni fogunk a következő:
1-10: a 4000 ember jóllakatása
11-21: a farizeusok kovásza
22-26 a Betsaidai vak meggyógyítása
27-33: Jézus a tanítványok körében, nyílt beszéd személyéről és küldetéséről
34-38: ki nyer életet?

Ezek alapján a 8. fejezetet öt alkalommal fogjuk tárgyalni, a felosztást a jobb hasábban is fel van tüntetve, hogy mindig lássuk hol járunk.

Márk 8.1-10

¹Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: ²"Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ³ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött." ⁴Tanítványai így feleltek: "Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?" ⁵Megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők ezt válaszolták: "Hét." ⁶Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. ⁷Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. ⁸Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, ⁹pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, ¹⁰és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére. 

Jó ha észrevesszük -és ezért fontos a folyamatos tanulmányozás - hogy Jézus második alkalommal szaporítja meg a kenyeret a tömegnek. Kifogyhatatlan ereje energiái vannak.

De vizsgáljuk meg a történetet a tömeg szempontjából. Nem arról van itt szó, hogy olyan szegények voltak hogy nincs mit enni, vagy hogy otthonuk sincsen. Egyszerűen annyi, hogy egy pusztában voltak - feltételezem csak így városon kívül, lakatlan területeken volt elég hely ekkora tömegnek Jézus hallgatására - sokan nagyon távol az otthonaiktól. S mivel régóta voltak itt, három napja, élelmiszer tartalékaik bizonyosan elfogytak már. De miért nem mentek akkor haza? Vagy ha esetleg hoztak magukkal pénzt miért nem mentek el a közelebb lévő városokba élelmet venni? A válasz annyi lehet, hogy számukra fontosabb lett Jézus közelében lenni mint saját fizikai szükségleteik! És ez az embereket ismerve nagyon nagy szó. (Eszembe jut, hogy embereket már az is távol tart vasárnap a templomtól ha esik az eső...) De ez a tömeg szinte fanatikus módon Jézus közelében akar lenni, maradni. Bizonyára sokan vannak akik gyógyulást keresve jöttek és úgy gondolják Jézus az utolsó reményük, másokat a tanítás nyűgözhet le és talán vannak kíváncsiskodók is vagy a farizeusok megbízásából jelen lévő kémek is, nem tudhatjuk pontosan. A lényeg, hogy a tömeg nem  mozdul Jézus mellől. Talán éhesek, szomjasak, fáradtak de nem mennek haza.
De nincs róla szó, hogy háborognának, Jézus az aki látja a szükségüket és segíteni szeretne rajtuk. "Szánakozom" mondja, megindul a szíve rajtuk. Simán hazaküldhetné őket, de ő arra is figyel hogy némelyek annyira messze laknak és fáradtak már, hogy összeesnének. Magunkra vonatkoztatva az jut eszembe, hogy figyelembe vesszük e mi a saját fizikai határainkat a mikor szolgálunk? Vannak olyan keresztyének -én is- akik hajlamosak túlfeszítésre és nem veszik észre a szervezetük stoptábláit. Jézus észreveszi!

Ismét jelentőséget kap az, ahogy Jézus a szétosztást végzi. Tanítványain keresztül. Szimbolikus képe annak, ahogy Jézus  munkáját ma is végezhetjük. Ő az a ki irányít és mi is részt kaphatunk a munkájából. Ez valami csodálatos dolog, hiszen nem egyszerű a munka. Mi tökéletlenek vagyunk, hibákat követünk el, Isten mégis azt akarja hogy részt vegyünk a munkájában és ezáltal részesüljünk a csodáiból. A kenyérszaporítás csodájában Jézus nem csupán a tömeget de a tanítványokat is megelégíti. Amikor neki szolgálhatunk az nem csupán azoknak áldásos akik felé irányul a szolgálat de minket is feltölt. (Ha nem így van akkor valami hibádzik amin érdemes gondolkodni)

Miután kaptak élelmet és fizikai szükségleteik betöltődtek, Jézus tanítványostul tovább megy. Itt befejeződött a feladata. Nem vagyok benne biztos hogy a tömeg könnyen engedte őt menni, de Jézus látta mikor ért véget egy egy helyen a feladata. Ezt nekünk is látni kell, lehet az erőlködés pont azért van mert már tovább kellett volna állnunk. Persze lehet más oka is. Ha szolgálatban vagy de örömtelen akkor fontos, hogy imádkozz érte és ne szűnj meg kérdezni Istent hogy hol a hiba és hogyan lehetne előbbre jutni. Helyet kell váltani? vagy csak hozzáállást?

Egy biztos: Jézus mindenkit megelégít. Olyan mértékben ahogyan szükségünk van rá.

Atyánk, köszönjük Neked, hogy te gondoskodsz, hogy akkor is látod fizikai és lelki szükségleteinket amikor mi nem is törődünk velük. Add Uram hogy a nagy hajtásban amit az élet ad tudjunk csendesedni, tudjuk meghallani a te szavad, lássuk, hogy hol és mi a feladatunk. Ámen

Amikor egy egy könyvet tanulmányozunk érdemes időről időre visszatekinteni, valamiféle  összefoglalást csinálni. Ez segít, hogy egységben lássuk a könyvet, másrészt, hogy jobban rögzüljenek az egyes történetek helyei. Mivel jelen esetben Evangéliumról van szó az egyes történetek párhuzamosan más Evangéliumokban is benne lehetnek. Ilyenkor sem rossz ha eszünkbe jut, hogy ez a történet Márkban is benne volt. (Ha Evangéliumi szakaszból készülnék pl. gyerekalkalom tartására vagy akár Igehirdetésre feltétlen megnézném a párhuzamos történeteket is)

Összefoglalást úgy érdemes csinálni, hogy az egyes könyvek tanulmányozása közben olyan jegyzeteket készítek amiket ha újra előveszek be fog ugrani az adott történet. Nem hosszú Igeelemzésekre gondolok, hanem egy olyan jegyezetre - bevezethetünk jegyzetfüzetet is - ami nagyon röviden tartalmazza a lényeget. A lényeg lehet a szakasz rövid leírása: pl Jézus meggyógyítja a bénát akit barátai hoznak, ehhez csaphatjuk a lelki megtapasztalást amit tanultunk pl. a barátok hite, testvéreink. Mindenképp olyan összegzés legyen az egyes szakaszokról amiről beugrik hogy mi is volt ott. Ezt csak akkor tudjuk megtanulni ha készítjük ezt a rövidített jegyzetet és később visszanézzük. ez fogja megmutatni, hogy jól dolgoztunk e.

Tehát egyszerűen tanulmányozom az Igét ahogy eddig is de a hosszabb, elmélkedősebb leírások mellett amiket itt a blogon is olvashatsz, jó ha van egy rövidített jegyzet.

Érdemes történeti könyveknél egyfajta földrajzi nyomonkövetést is végezni. Ez különösen hasznos az Evangéliumoknál és az Apostolok cselekedeteit tanulmányozva is. Ez annyiból áll, hogy leírom, Jézus hol járt. Lehet találni Bibliai térképeket a neten ( http://www.bible.ca/maps/ ), vagy valamelyik Bibliában is van, és kikeresni ezeket a helyeket. Az sem rossz ötlet, ha már a rövid jegyzet úgy íródik, hogy feltüntetjük a helyet - és ha meg van nevezve az időt is - ahol történt. De folyton vigyázni kell, hogy a rövid jegyzetből ne legyen féloldal, tényleg legyen címszavas és egyértelmű. Ez különösen fontos lesz majd a levelek tanulmányozásánál.

Most hosszú lenne az első fejezettől kezdve ideidézni a jegyzetet ezért csak a 6. és 7. fejezetét illesztem ide példaként.

Márk 6.

1-29
szín: Názáret
történés: övéi nem fogadják be (1-6); tanítványok kettesével kiküldve munkálkodnak (7-13); Heródes hall Jézusról  --> Keresztelő János története

30-44
helyszín: Názáretből ki, egy lakatlan hely
történés: 5000 ember megvendégelése

45-52
helyszín: a Genezáreti tavon
történés: Jézus a tengeren jár

53-56
helyszín: Genezáret
történés: Jézus sok beteget gyógyít
 

Márk 7.

1-23
helyszín: Genezáret
történés: Jézus a valódi tisztaságról tanít írástudóknak (1-13), tömegnek (14-16), majd tanítványainak (17-23)

24-30
helyszín: Tirusz vidéke
történés: szirofőníciai asszony lányának meggyógyítása

31-37
helyszín: Galileai tenger mellett (Szidónon át a Tízváros határain keresztül jön ide)
történés: dadogó siket meggyógyítása (Effata)

Körülbelül ennyi. Ennél hatékonyabb volna ha hozzácsatolnék minden szakaszhoz egy max 2-3 szavas emlékeztetőt hogy mire tanít az adott szakasz ill milyen lelki tartalma van. Hát igen még sok a fejlődni való.

Atyánk, köszönjük Neked, hogy adtad Igédet, köszönjük, hogy olvashatjuk a Bibliát magyarul és Lelked által adsz bölcsességet a tanulmányozáshoz. Kérlek segíts megtalálni és alkalmazni azt a módszert amivel mélyebben megérthetjük az Ige értelmét. Köszönjük, Uram, jóságod!
Ámen

Márk Evangéliuma 7.24-30

"²⁴Onnan elindulva elment Tírusz vidékére. Bement egy házba, és azt akarta, hogy senki ne tudja meg ottlétét. De nem maradhatott titokban, ²⁵mert azonnal tudomást szerzett róla egy asszony, akinek a leányában tisztátalan lélek volt, és miután eljött hozzá, a lábai elé borult. ²⁶Ez az asszony görög volt, sziroföníciai származású, mégis azt kérte, hogy űzze ki az ördögöt a leányából. ²⁷Jézus így szólt az asszonyhoz: "Hadd lakjanak jól először a gyermekek, mert nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak." ²⁸Az pedig ezt válaszolta neki: "Úgy van, Uram, de a kutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból." ²⁹rre így szólt hozzá: "Ezért a szóért mondom: menj el, leányodból kiment az ördög." ³⁰Amikor azután hazaért az asszony, látta, hogy a gyermek az ágyon fekszik, és az ördög már kiment belőle."

Az előzőekben Jézus a belső tisztaságról beszél a farizeusoknak majd a tanítványoknak, majd pedig itt jön egy asszony akinek ahogy látjuk nemcsak hite van, de óriási alázatáról is tanúbizonyságot tesz. Pontosan tudja hogy ő nem tartozik ide, tudja, hogy nem kérhetne. De mégis bízik benne, hogy Jézus megszánja majd, s más esélye nincsen. Nem tudhatjuk, hogy megszállott lánya mekkora nehézséget, problémát jelenthetett. Részletek nincsenek leírva hogy pontosan mi volt a jele a megszállottságnak, hogy viselkedett a lány. Más esetekben olvassuk, hogy a megszállottak őrjöngtek, vagy épp némák voltak, de többnyire agresszívek. Bizonyára a család minden energiáját felemésztette a megszállott lánnyal való küzdelem. Így jön ez az asszony Jézushoz, tudva azt, hogy neki nincsen joga segítséget kérni, mégis megteszi.

Ez a történet számomra a római százados történetével párhuzamba vonható (Máté 8.5-13) Ott is ugyanez a helyzet: a segítséget kérő szintén nem zsidó, és Jézusnak nem kell elmennie sem a házhoz, a századosnak van elég hite ahhoz hogy gyógyulást kérjen a  szolgájának. Mindkét ember, a százados is a szirofőníciai asszony is pontosan érti azt, hogy Jézus teljes mértékben átlátja a helyzetet, nem kell neki diagnosztizálni nem kell még jelen sem lennie hiszen tudatában van minden cselekménynek. Mindenható.

Az asszony alázatosságát látjuk abban is ahogy Jézust kéri. Lába elé borul. Kétségbeesett. Ugyanakkor amikor "Jézus le akarja rázni" tovább kérleli saját magát is alacsony szintre minősítve. Olyan mintha a gödör mélyéből kiabálna. Olyan helyről ahol senki nem venné észre. De Jézus észreveszi. Jézus kész segíteni, kész megmenteni, de van amikor kitartóan kell kérnünk és elfogadnunk az ő megoldásait.

Urunk, köszönjük mindenhatóságodat! Köszönjük, hogy kegyelmed kiterjesztetted minden népre. Köszönjük hogy a gödör legmélyéből is kiálthatunk hozzád. kérjük ajándékozz meg alázatos szívvel! Ámen
 

MÁRK7. 14-23

14Ismét odahívta a sokaságot és így szólt hozzájuk: "Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: 15Nincs semmi, ami kívülről jutva az emberbe tisztátalanná tehetné őt; hanem ami kijön az emberből, az teszi tisztátalanná." 16("Ha valakinek van füle a hallásra, hallja!") 17Amikor azután a sokaságot elhagyva bement a házba, megkérdezték tanítványai a példázatról. 18Ő pedig így szólt hozzájuk: "Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy ami kívülről megy be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná, 19mert nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül?" Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt, 20de hozzátette: "Ami az emberből előjön, az teszi tisztátalanná. 21Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, 22házasságtörések, kapzsiságok, gonoszságok; valamint csalás, kicsapongás, irigység, istenkáromlás, gőg, esztelenség. 23Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek; s ezek teszik tisztátalanná az embert."

Ez a szakasz nagyon szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Akár egy szakaszként is kezelhetnénk. Mégis külön vettem egyrészt mert nem szeretek túl hosszú részeket tanulmányozni egyszerre, másrészt mert ebben a szakaszban más Jézus hallgatósága mint az előzőben. Itt is a tisztaság-tisztátalanság kérdéséről van szó, de most nem a farizeusokhoz, írástudókhoz beszél, hanem egyszerű emberekhez. Jézusnak nagyon nehéz megértetni velük is, hogy miért nem számít az ami kívülről jön be. A zsidó hagyományban ugyanis nagyon nagy jelentősége volt a szabályoknak és a tisztaságnak. Meg volt határozva milyen ételek ehetők és melyek tisztátalanok. Szabály van arra is, hogy ha penészes a házfal mennyi ideig kell tisztátalannak tartani és így tovább. Ezen szabályok egy része az egészséget óvta, másoknak szimbolikus jelentésük volt, hiszen Isten maga a tisztaság, bűntelenség. Azzal is megtiszteljük, ha tisztán tartjuk magunkat. Ez egy külső szabályozás ami szimbolikusan kapcsolhat össze Istennel. A törvénytudók azonban kifordítják az egészet, és emiatt az Istenhez tartozás jelentősége helyett a szabályok betartása kapott nagyobb hangsúlyt.

Jézus azonban az egészet a feje tetejére állítja amikor azt mondja, nem a külső tisztaság számít hanem a belső. Isten nem arra figyel, hogy tiszta e a körmöd alatt, hanem arra hogy mi van a szívedben. Ez ijesztő is egyben. Mert külsőleg megmosakszunk és tiszták leszünk. De a belső tisztaságot nem tudjuk ennyivel elintézni. Ahhoz viszont belső változás kell. Ezt nem értik a farizeusok, nem érti a tömeg, de nem értik a tanítványok sem.  Túlságosan benne élnek abban a kultúrában, nehéz hirtelen megváltoztatni a látásukat. Igazából a belső változás akkor jön el véglegesen amikor a Szentlélek. S akkor tényleg megtörténik a belső változás. 

19 "Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt"
Ez egy óriási változtatás. A zsidók számára akiknek fel van sorolva egy rakat tisztátalan étel amit nem ehetnek. Látjuk mennyire mélyen bennük van ez, ha megnézzük Kornéliusz történetét. (Ap Csel 10 fejezet) Péter számára még a belső változás után is nehézsége adódik a tisztátalan ételek kérdésével.

E szakaszban is, ahogy az előzőekben, láthatjuk Jézus türelmét ahogy magyaráz. Ő sosem csupán közli, hogy ez van és kész, nincs többé tisztátalan étel, hanem mikor azt mondja, az teszi az embert tisztátalanná ami kijön, tisztázza, hogy nem a testi salakanyagokról van szó. Ismeri az embereket és tudja, hogy egyszerűen csak nehéz elvonatkoztatniuk a fizikai higiénia kérdéséről. De Isten számára a lelki tisztaság fontos, amit Jézus azzal hangsúlyoz, hogy példákat hoz arra ami belső, lelki tisztátalanság. Rettenetes a lista... És nagyon is hétköznapi. Érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy vajon van e amelyik ránk illik...

Urunk, köszönjük, hogy türelemmel tanítasz bennünket. Hogy újra és újra elmagyarázol, hogy megvárod amíg megértjük. Kérünk mutasd meg számunkra mi az igazi tisztaság.
Ámen

MÁRK 7. fejezet

Ahogy írtam a fejezetnek úgy indulok neki hogy elolvasom az egészet és felosztom ahogy szerintem logikus. Ennek több változata is létezhet. Én a fejezetet 4 részre osztottam a  továbbiakban így fogom tanulmányozni is.

Szakaszok:
Mk7.1-13
Mk7.14-23
Mk7.24-30
Mk7.31-37

Kezdjük akkor az első szakasszal: Mk7.1-13

¹Köréje gyűltek a farizeusok és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek, ²és észrevették, hogy némelyik tanítványa tisztátalan, vagyis mosdatlan kézzel étkezik.  ³A farizeusok és általában a zsidók ugyanis addig nem esznek, míg meg nem mosták a kezüket egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz, ⁴és amikor hazamennek a piacról, addig nem esznek, míg meg nem mosakodtak. Sok egyéb más is van, amit hagyományként átvettek és őriznek, amilyen például a poharak, korsók, rézedények és fekhelyek megmosása. ⁵Megkérdezték tehát tőle a farizeusok és az írástudók: "Miért nem élnek a te tanítványaid a vének hagyományai szerint, és miért étkeznek tisztátalan kézzel?" ⁶Ő pedig ezt válaszolta nekik: "Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem.  ⁷Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. ⁸Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok." ⁹Ezt is mondta nekik: "Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait. ¹⁰Mert Mózes ezt mondta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.  ¹¹Ti pedig azt mondjátok: Ha ezt mondja valaki apjának vagy anyjának: korbán, vagyis áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek, ¹²akkor már nem engeditek, hogy bármit tegyen is apjáért vagy anyjáért; ¹³és így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal, amelyet továbbadtatok; de sok más ehhez hasonlót is tesztek."

A farizeusok észrevették, hogy a tanítványok mosdatlan kézzel esznek. Mi mindent észre nem vettek ezek az okos, hagyománytisztelő emberek. Most képzeljük el a szitut. A tanítványok enni készülnek ami egy normál emberi fiziológiás cselekedet és a farizeusok meg írástudók ott állnak lesve, hogy mit is hibáznak el amit szóvá lehet tenni. Ha ha meg is van, nem mostak kezet. Olyan elkeserítő, nem? Itt van Jézus, tanít, gyógyít, meghalni jött és ezek az emberek mást sem figyelnek csak azt, hogy ki mit hibázik a hagyományok ellen. Elveszett emberek, képtelenek a lényeget látni! Annyira fontos a hagyomány a tradíció, hogy nem látják a fontos dolgokat. Egyértelműen a szokásaik bálvánnyá váltak. Ha nem teszik nem csupán úgy gondolják, hogy nem tiszták de egyfajta hiányérzetet kelt ha nem rituális módon mosnak kezet és eszközöket az étkezés előtt. Az ISten soha nem tanította őket a hagyomány imádatára bálványozására. Valahogy mégis könnyebben megy. Nekünk is. Hiszen, ha van tradíció, hagyomány, szabályrendszer, az nekünk, földi keretekben élő embereknek valamiféle biztonságot ad. Kontrollálni tudjuk a dolgokat. Hiszen ha megtesszük amit előírnak jók vagyunk ha nem akkor szabályt szegünk és ennyi. Szigorúan hangzik de mégis érthetőbb mint egy láthatatlan Isten hitre épülő szabadságrendszerét elfogadni.

Egyértelműen nem azt állítom, hogy Isten mellett minden felborul és nincsenek szabályok. De azt igen, hogy az Élő Isten a szívbe írta a törvényeket és többé nem fizikai cselekedettel kell kifejeznünk azokat. Vagyis: nem azért megyek gyülekezetbe mert így tanították, vagy mert le akarom tudni és így vagyok jó keresztyén. Hanem azért megyek mert alig várom hogy újra hallhassam Isten Igéjéről a tanítást. Hogy neki szenteljem a  napom, hogy Őt dicsőítsem.

Jézus nagyon kemény dolgokat mond a farizeusoknak. Nekik, akik világéletükben azon küzdöttek, hogy a szabályokat betartsák és betartassák. Meggyőződésük hogy így helyes. És íme, itt Jézus a szavaival sárba tiporja őket: "félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait" 9.vers "érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal, amelyet továbbadtatok" 13.vers. Óriási sértés számukra. Nem csoda hogy egyre jobban ellenségnek tekintik. Hiszen ahelyett, hogy saját hibájukat látnák meg Jézusban a hagyományt felborító lázítót látják csupán.

Ebben a szakaszban Jézusnak az a tulajdonsága is jól látszik, hogy pontosan tudta mikor kivel beszél. Itt, a törvényt jól ismerők számára Ézsaiás prófétától idéz mivel tudja, hogy az nem lesz idegen számukra. Mózestől is idéz, hogy példával támassza alá mennyire félrefordítják a hagyományt. Nem csupán a törvények istenítéséről van szó tehát hanem kicsavarásáról is. Úgy formálják azokat, hogy számukra kényelmes és betartható legyen. Így többé az imádott törvények nem kapcsolódnak az Istenhez hanem egyre inkább emberi kreálmányok.
Az egyszerű köznépet tanítva Jézus inkább hétköznapi példákat, példázatokat hoz. Ez is azt támasztja alá, hogy Isten képes minden egyes emberrel személyre szabottan beszélni és személyre szabott feladatot is adni.

Urunk, add nekünk, hogy világosan lássuk, hogy a szívbe írt törvény számít. Ne külső szabályokra nézzünk, hiszen azok nem hitünk alapjai. Jézust kövessük és az Ő szeretete lehessen bennünk amikor másokra nézünk függetlenül tetteiktől. Úr Jézus köszönjük, hogy neked ránk szabott terved van. Légy irgalmas hozzánk és segíts betartani.
Ámen
 

Már sokszor olvastam a Bibliát. Sosem elejétől végéig egyben de többször lefedtem már minden részt, és egyes részeket meg igazán számtalanszor. Sok sok Bibliai Ige jut eszembe különböző helyzetekre, s noha nem tudom fejből, hogy hol találhatóak egy kereső segítségével ez csak pillanatok kérdése. Ugyanakkor azt érzem, hogy a Biblia, noha régóta tanulmányozom mégis egyfajta ömlesztett információhalmazként kavarog a fejemben. Nyilván ismerek sokmindent, tudom mi az ó - meg újszövetség, tudom mik az Evangéliumok és mik a levelek. Mégis. Régebbi Bibliatanulmányozásaim rendszer nélkül, szakaszokra korlátozódtak és az egyes szakaszok után más más területekbe kapva nem sikerült igazán összefüggéseiben látni a dolgokat. Persze sokmindent megvilágítottak teológiát végzettek előadásai meg a Bibliaiskola amit végeztem. De aztán én is változtattam a módszeren amivel Igét tanulmányozok és így jóval közelebb érzem magamhoz a mondanivalót, jobban is értem az összefüggéseket.

Először is azt mondom el amit tanultam az Ige megismeréséről a legutóbbi gyülekezetben ahová jártam. Először is van a legalapvetőbb, az Istentiszteleten való részvétel ahol magyarázzák az Igét. Aztán van amikor saját magam otthon tanulmányozom. Van tovább áa nagyon hasznos 1:1 tanulmányozás amikor egy másik emberrel együtt mélyülünk el egy szakaszban, illetve vannak még az imahármasok is amit szintén lehet tanulmány köré szervezni. Efelett van a csoportos Igetanulmányozás ám ez tapasztalatom szerint jó ha 10 fő alatt marad. Ha nagyobb egy csoport létszáma akkor érdemes lebomlani kisebb - akár 3-4 fős egységekre.

Mivel én egyénileg tanulmányozom az Igét itt a blogon ezért erről fogok többet írni.

Hogyan kezdjünk hozzá?
1. Először is választani kell egy szakaszt amit tanulmányozni szeretnénk. Én Márkot választottam mert sosem olvastam végig napról napra, szakaszról szakaszra az Biblia egész Evangéliumokat. Márk azért is jó kezdésnek, mert érthető a nyelvezete még akkor is ha a Bibliából semmi mást nem ismerünk. Így teljesen kezdőknek is szívesen ajánlom. Rövidebb is mint a többi Evangélium és a lényegre koncentrál. Passió Evangéliumnak is szokták hívni éppen ezért.
2. Érdemes a kiválasztott könyvnek egy kicsit utána nézni. Néhány Bibliában van összefoglaló az egyes könyvekről de lehet a Wiki-n is: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rk_evang%C3%A9liuma
3. Én fejezetenként megyek. Egy fejezetet egyben olvasok el, majd felosztom tartalmilag. A felosztáshoz érdemes online bibliát használni http://www.kereszteny.hu/biblia/showtrans.php?reftrans=2 mivel a nyomtatott Bibliák többsége eleve használ felosztást így elveszi a szabadságodat. A felosztás után érdemes a fejezetet az általad felosztott szakaszok alapján tanulmányozni.
4. A szakasz tanulmányozásakor érdemes figyelni, hogy mi a megelőző szakasz és a következő, azoknak kb. mi a témája. Főleg történeti könyveknél de a leveleknél is lehet jelentősége. Az adott szakaszt elolvasom, akkor körvonalazódik miről is szól, hogy illik a körülötte lévő szakaszba, hogyan illeszkedik az adott fejezetbe. Érdemes megnézni a benne szereplőket. A tanítványok és Jézus? Esetleg Jézus beszélget valakivel? Vagy másról szól? A lényege tanítás? Gyógyítás? Példabeszéd? Hogyan viselkednek a szereplők? Van valami ami számomra meglepő? Van e valami ami szokatlan reakció? Ezeket a kérdéseket és még másokat is amik felmerülhetnek érdemes feltenni a tanulmány során. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy hasonló helyzetben mi hogy viselkednénk, ill. mit tanít számunkra az adott szakasz.

Hát körülbelül ilyen módon születnek az ide vetett tanulmányaim. A következő tanulmányozandó fejezet Márk 7 lesz. Az én felosztásom holnap kerül fel. Sok sikert az egyéni tanulmányozáshoz!

Atyám, kérlek segíts mindnyájunknak, hogy értsük hozzánk szóló szavadat, lássuk meg azt bölcsen, hogy Igéd hogyan vonatkozik életünkre. Ne valami misztikának vagy horoszkópszerű napi útmutatásnak használjuk, hanem valódi értelmét ,rád fókuszáló üzenetét lássuk meg. Köszönjük, hogy Lelked segít értelmezni.
Ámen

 

⁴⁵Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. ⁴⁶De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni. ⁴⁷Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. ⁴⁸Amikor meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van, a negyedik éjszakai őrváltás idején a tengeren járva közeledett feléjük, és el akart menni mellettük.  ⁴⁹Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak. ⁵⁰Mindnyájan látták ugyanis, és megrettentek. Ő azonban azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" ⁵¹Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. ⁵²Nem okultak a kenyerekből, mert a szívük még kemény volt.  ⁵³Ezek után a túlsó partra átkelve, Genezáretbe érkeztek és kikötöttek. ⁵⁴Amikor kiszálltak a hajóból, azonnal felismerték őt, ⁵⁵és némelyek befutották az egész környéket; kezdték a betegeket ágyakon oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen tartózkodott. ⁵⁶Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy településekre, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meg is gyógyultak.

Márk 6.45-56
 

Az előző szakaszban megtörténik a kenyértörés csodája, 5000 férfi (és hozzájuk tartozók) laknak jól s a tanítványok átélhetik, hogy Jézus által hogyan lehetnek részesei egy hatalmas csodának. Bizonyára nagyon fárasztó nap volt, már eleve amikor a kenyérszaporítás elkezdődik egy hosszú nap végefelé vannak. Jézus, emberi mivoltában ugyanúgy fáradékony volt ahogy a tanítványok, vagy mi. Nem véletlenül rendeli el a szünetet. Ő maga Atyjával való közösségben töltődik föl. Miután befejezi az imádságot látja, hogy a tanítványok a tengerrel küzdenek és elindul feléjük a tengeren. A helyzet valóban ijesztő lehet, hiszen éjszaka van, vihar is van, ahogy Jézus közeledik feléjük talán nem is felismerhető egyből. Nagyon elgondolkodtatott egy mondat: "Mindnyájan látták ugyanis, és megrettentek." (50.v) Ha csak egy látta volna, talán azt mondják rá a többiek, hogy őrült. De mivel mindenki látta, biztosak voltak benne hogy nem a képzeletük játszik velük hanem egy kísértetről van szó. Mennyire leplezi ez le a tanítványok babonás hátterét? Jézus jelentléte - aki éppen pár órája tett óriási csodát - nem volt elég erős az életükben ahhoz, hogy ezt a furcsaságot látva mást gondoljanak. Megrettennek. Jézus jön és ők összekeverik egy kísértettel, hát félnek. Kitör a pánik, kiabálnak. Gondoljuk bele, vihar van éjszaka van még egy kísértet is zargatja őket, talán azt gondolták itt a vég. Jézus nem hagyja őket sokáig pánikban, s elhangzik asokat idézett mondat: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" Ha Jézus jelen van nincs mitől félnünk. A tanítványok – és a vihar is – Jézus jelenlétében lecsillapodnak. Itt van már, nincs semmi baj. A nagy ijedtség és babonás félelem viszont azt mutatja, hogy a tanítványok szíve még nem kész a feltétlen hitre. Ez jóval később Jézus kereszthalála és megjelenései után következik el. Az első pünkösd az ami késszé teszi őket, a Szentlélek eljövetele. Addig azonban még sok mindent át kell élniük és minden mozzanat amit Jézussal tapasztalnak nagy jelentőséget kap később és felkészíti őket a majdani szolgálatra.

Ahogy kikötnek a parton - valószínűnek tartom hogy már reggel lehetett – megrohanja őket a tömeg. Jézusnak óriási a híre, az emberek csodára vágyó lelkében óriási erővel növekszik a belé vetett hit. Jézus sokak utolsó reménye, a csodagyógyító. Ezzel egy baj van: a gyógyítót látják benne csupán és nem az Istent. Nem a Messiást. Mégis,a gyógyítások folyamán sokan juthatnak nem csak testi de lelki gyógyulásra is. Bár juthatnánk mi is tökéletes gyógyulásra.

Urunk, kérünk, hogy tégy minket mindig Benned bízóvá. Ha teljesen logikátlannak és esélytelennek tűnnek is a dolgok, tudjuk elhinni, hogy te velünk vagy és le fogod csendesíteni a  vihart bennünk. Ámen

³⁰Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. ³¹Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. ³²Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. ³³De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. ³⁴Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.  ³⁵De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. ³⁶Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." ³⁷Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" ³⁸Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." ³⁹Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. ⁴⁰Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. ⁴¹Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. ⁴²Miután mind ettek, és jól is laktak, ⁴³összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. ⁴⁴Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. ⁴⁵Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. ⁴⁶De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.

Márk 6.30-46

Az Evangélium itt a Keresztelő János halálának leírására tett kitérő után visszakapcsol ahhoz a helyzethez ahol a tanítványok visszaérkeznek Jézushoz kiküldetésük után. Hihetetlen mire képesek Jézus felhatalmazása segítségével egyszerű halászemberek. Mk.6.12-13-ban olvashatjuk: tanítottak és gyógyítottak is. Mind ez, mind a kenyér szaporításának története is előre vetíti azt a jövőt amelyben Jézus Istenhez vezető munkáját, tanítását követőinek kell majd folytatni.
Fontos látni, hogy Jézus nem azért küldi ki a tanítványokat gyógyítani és nem azért használja őket a kenyér szétosztásában is mert túl sokan voltak a tömegben és csak több kézre volt szükség. Meg kellett tapasztalniuk, ahogy nekünk is fontos, hogy Jézus munkájában részünk és felelősségük van. Ő ránk bíz feladatokat. Ezekből ki lehet vonni magunkat, de nemigen érdemes. Most gondoljátok el, ha az egyik tanítvány mondjuk azt mondja: ok én nem megyek házakhoz, mert félek beszélni, meg amúgy is majd vitáznak velem azt meg nem szeretem, és ezzel a kifogással hátramaradt volna. Jézus vajon agyoncsapja? Aligha. Viszont képzeljük el a szitut mikor jönnek vissza a többiek és elmesélik hogy mik is történtek amikor Jézusnak engedelmeskedve járták a házakat...

De minden tanítvány engedelmeskedik a kérésnek, végigviszik ezt a csodákkal teli missziói utat, majd visszatérnek Jézushoz (30.vers). El lehet képzelni milyen lelkesedéssel, akár egymás szavába vágva mesélik hogy mik és hogyan történtek. Jézus bölcsen pihenésre szólítja őket. Ebből is tanulnunk kell!!
Sok keresztyénnek rossz szokása a szolgálat túlhajtása. Vagy azért mert képtelenek nemet mondani az újabb és újabb felkérésekre vagy mert egyszerűen szeretik magukat leterhelni valamilyen okból. Talán csak pörgősek, vagy épp olyan problémáik vannak amikkel nem akarnak szembenézni és erre alkalmas a leterheltség mert eltereli a figyelmet. Nagyon gyakori probléma. Figyeljünk hét arra hogy legyen lehetőségünk pihenésre. Szánjunk egy napot arra hogy lazítunk, akár otthon egyedül tegyünk olyat amit ritkán. Pl olvassunk valamit amit régóta szeretnénk de nem volt időnk, kiránduljunk, találkozzunk rég nem látott ismerősökkel stb, kinek mi jelent lazítást.

A történethez visszafordulva látjuk az lephet meg bennünket, hogy annak ellenére, hogy a tanítványok maguk látták, hogy Jézus felhatalmazása által mire képesek ők maguk, megrökönyödéssel veszik az újabb ötletet Jézustól, hogy ők etessék meg az embereket. Nehéz nekünk földi elmével Isten nézőpontjában gondolkodni. A tanítványok, akik betegeket gyógyítottak meg, nem gondolták hogy Isten olyan egyszerű dolgokkal is foglalkozik mint pl. az élelmezés kérdése. Ezért földi módon gondolkodnak a lehetőségen az pedig nyilvánvalóan lehetetlen helyzet ebben az esetben Talán itt kell megtanulják, hogy valójában az is csoda hogy eszünk, nem csak az ha egy béna járni kezd???

Mindenesetre a történet nem áll meg, a tanítványok - és általuk mi is - megtapasztalják újra, hogy Jézus csodáinak végrehajtásában szerepük van, feladatot kaptak. Jézusnál nincsenek korlátok, tud foglalkozni egyszerre egyel is, tizenkettővel is, ötezerrel is.

Urunk, segíts, hogy meglássuk milyen szerepünk van a te munkádban. Kérlek segíts, hogy ne vonjuk ki magunkat ez alól, hiszen csodáktól esünk el ha megtesszük. Adj bölcsességet és kitartást, hogy megértsük, merre küldesz bennünket! Ámen

¹³sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak.  ¹⁴Hallott erről Heródes király, mert Jézus neve közismertté vált; és azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne a csodatevő erők.  ¹⁵Mások meg azt mondták, hogy Illés ő, ismét mások azt beszélték, hogy olyan, mint valamelyik próféta. ¹⁶Amikor tehát Heródes ezt meghallotta, így szólt: "Az a János támadt fel, akit én lefejeztettem." ¹⁷Ez a Heródes fogatta el ugyanis Jánost, és bilincseltette meg a börtönben; testvérének, Fülöp feleségének, Heródiásnak kedvéért, mivel feleségül vette őt, ¹⁸és erre János ezt mondta neki: "Nem szabad együtt élned testvéred feleségével."  ¹⁹Heródiás ezért megharagudott rá, és szerette volna megöletni. De nem tehette, ²⁰mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember; ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt, gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta. ²¹Végülis eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek. ²²Ekkor magának Heródiásnak a leánya ment be táncolni. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: "Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked." ²³Meg is esküdött neki: "Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is."  ²⁴A leány kiment, és megkérdezte anyjától: "Mit kérjek?" Az pedig ezt válaszolta: "Keresztelő János fejét." ²⁵A leány erre sietve bement a királyhoz, és azt mondta: "Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét." ²⁶Bár a király erre nagyon szomorú lett, mert esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani. ²⁷Azonnal el is küldte a hóhért, és megparancsolta, hogy hozza el a János fejét. ²⁸Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak, a leány pedig odaadta anyjának. ²⁹Amikor ezt meghallották a tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírboltba helyezték.

Márk.6.13-29

A fenti szakasz egy apró kitérő a történetben. Heródeshoz kapcsolva egy visszaemlékezésről olvashatunk. Miért éppen itt? Sorban történnek a gyógyítások, csodák, Jézus tanításának egyre nagyobb híre van. Heródesnek el kell döntenie, hogy mit is gondoljon róla. Ahogy a történetből látjuk, Heródes nyitott volt keresztelő János tanítására (20.vers). Egyszerre volt zavarban - valószínűleg ébredező bűnlátása miatt -  ugyanakkor szívesen hallgatta a tanítását. Mint aki valóban érdeklődik. Nem kétséges, Heródes súlyos lelkiismeretfurdalással küzd János kivégzése miatt.
Mi volt az akadálya annak, hogy Heródes valóban teljes átadással és döntéssel forduljon János és aztán Jézus tanítása felé? (19. vers)
Láthatjuk, Heródes mellett van egy asszony, mégpedig saját testvére felesége akivel bűnben él. Ez az asszony  sokmindenre ráveszi Heródest amit az nem akar. Például miatta fogatja és zárja börtönbe Keresztelő Jánost. Heródiás nem véletlenül utálja a tanítót, hiszen fejükre olvassa a bűnt. Elgondolkodtató, hogy ugyanaz a tanítás, ami az asszonyból olyan gyilkos ellenszenvet váltott ki, miért tette nyitottá Heródest. Ez a történetből nem derül ki. De az igen, hogy akármennyire is tisztelte Heródes Jánost, akármennyire próbálta védeni, mégis fontosabb volt számára a látszat, saját hiúsága, mint az Istentől jövő tanítás iránti vonzalom. Bár szomorkodik hogy ezt kell tennie, mégis megöleti Jánost. S ezzel gyakorlatilag megöli saját esélyét is a változásra.
Világos, hogy érdeklődik Jézus iránt. De nem láthatunk mögé, hogy miért kérdezősködik felőle. Én azt mondanám, hogy a gondolattal, hogy talán János támadt fel a halálból, lelkiismeretfurdalását próbálja könnyíteni. Még talán nem veszett el semmi. Esetleg szeretné mintegy folytatásként Jézus tanítását is hallgatni. Hiszen a benne ébredező kíváncsisággal kevert zavar nem múlt el.

Ahogy a szakaszt olvassuk, látszik, hogy Heródes és Felesége, Heródiás hozzáállása között óriási a különbség. Az egyik elutasít a másik érdeklődik. Az egyik hideg kegyetlenséggel és furmánnyal kieszközli a tanító kivégzését, a másik sajnálja a történteket. Viszont van e különbség a két ember között lelki állapotuk szempontjából? Kimondhatjuk: egyáltalán nincs. Heródes ugyanúgy a bűnben maradt, nem kapott szabadítást. Megváltás szempontjából nincsenek kategóriák. elutasító kint marad, kicsit érdeklődő még becsúszik a mennybe. Hitünk teljes hit, teljes átadást kér. Ami inkább elszántságot mint tökéletességet jelent, de mindenekelőtt azt, hogy nem csak karcolgatjuk az igazság felületét és megborzongunk zavarunkban ha olyanra derül fény ami helytelen, hanem hogy az igazságot megismerve az a szándék indul el bennünk, hogy márpedig ehhez ragaszkodni akarok. Ehhez van hogy fel kell adni a kényelmest a biztonságost. Heródesnek nem sikerült, bent maradt a biztonságos, ám hithalott zónában.

Gondolkodni való:
Mi az ami alapjában megkülönböztet azoktól akik csak érdeklődnek Jézus tanítása iránt?

Urunk, kérünk adj bölcsességet a napi Igetanulmányozáshoz és ahhoz, hogy megértsünk téged. Kérünk ne legyünk azok akik saját kényelmüket, biztonságukat keresik csupán, hanem merjünk felvállalni téged amikor szükséges. Azért is kérlek hogy lássuk meg mikor kell szólnunk és mikor nem!

⁷Ezek után magához hívta a tizenkettőt, és kiküldte őket kettesével. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött, ⁸és meghagyta nekik, hogy semmit se vigyenek az útra egyetlen vándorboton kívül, se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben; ⁹saru viszont legyen rajtuk, de ne öltsenek magukra két ruhát. ¹⁰Ezt is mondta nekik: "Ha valahol bementek egy házba, ott maradjatok egészen addig, amíg tovább nem mentek onnan. ¹¹Ha egy helyen nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük." ¹²A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg; ¹³sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak.
Mk.6.7-13

Ezután a szakasz után, beékelődik Keresztelő János története, majd a következő versek folytatódnak a tanítványok visszatértével ugyanebben a fejezetben:

³¹Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. ³²Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. 

Az előző versek Jézus családját ábrázolták. A meg nem értésüket, a csodálkozásukat Jézus tettei miatt. Világosan látszott, hogy nincs többé kontrolljuk Jézus felett mint család. Fizikailag talán valamennyire, de lelkileg egyáltalán nem tartoznak össze. Ez mutathatja nekünk, hogy Jézus családjába tartozni nem lehet örökség alapján, nem lehet azért, mert mondjuk a családom hisz Jézusban. Személyes kell legyen a hitem és ilyen módon teljesen mindegy honnan, milyen családból, környezetből érkeztem, a szívem állapota a lényeg.
Az, ahogy Jézus kiküldi őket (7-11 vers) az egyfajta kiszolgáltatott állapot, szinte készületlen. Még váltás ruha sincs, ennivaló sincs, pénz se lehet náluk, konkrét útmutatás sincs pontosan hova kell menni. Csak menjetek. Rá vannak bízva más emberek jóindulatára és hitére. Egyfajta első gyülekezetcsírák lehetnek ezek ahol a tanítót/gyógyítót befogadják eltartják. Bizonyára ezeknek a rövidke misszióknak lehetett a későbbiekben szerepe amikor már a Szentlélek eljövetele után indulnak útnak az apostolok.
Itt azt láthatjuk, hogy ebben a nagy felkészületlenségben mégis történnek a csodák, az egyszerű halászemberek képesek ugyanolyan dolgokat megtenni, gyógyításokat véghezvinni mint Jézus. Ehhez persze konfliktusokat is kellett vállalniuk. Ez nem hónapokon át tartó vitatkozásokat jelent, hanem ahol nem megy a tanítás onnan eljönni, vissza se fordulni. Ez keményen hangozhat, hiszen jó lenne ha mindenki megértené, elhinné, az Evangéliumot és Jézushoz fordulna. De az emberek akarata szabad. És ha szilárdan ellenállnak akkor minden további próbálkozás a saját erőnket őrli csupán fel és nem visz közelebb a célhoz. Jézus tudja, és pontosan ismer bennünket, embereket, hogy mi hajlamosak vagyunk "rágódni" kihívással teli vagy szánni való eseteken. Ilyenkor  beleragadunk egyes emberek lelkigondozásába úgy, hogy már rég túl kellett volna lendülnünk. Nehéz tovább lépni, különösen, ha az adott ember számunkra nagyon fontos. De az akarat szabad, dönteni mindenkinek saját magának kell és ezt nem tudjuk meggyorsítani azzal, hogy az összes figyelmünket rá pazaroljuk ha még nincsen kész. Az ilyen "mellékvágányok" viszont alkalmasak arra, hogy eltereljenek vagy kifáradást okozzanak. Vigyázzunk hát erre, lássuk meg, honnan kell továbbmennünk.

Ami még fontossá vált számomra az Igeszakaszban az az, hogy a tanítványok visszatérte után Jézus pihenőt rendel el. A nagy szolgálatözönben muszáj alkalmat találni a lazításra is, mert az emberi teljesítőképességnek vannak határai. Akár fizikai, akár lelki munkáról legyen szó. Továbbá az is fontos, hogy meglássuk, mikor jött el a határ. Imádkozzunk ezért is.

Uram, köszönjük neked, hogy nemcsak megszabadítottál bennünket de munkába is küldesz. Kérlek segíts, hogy meglássuk mi a helyünk, és ne tegyünk felesleges kerülőket. Kérünk segíts abban is hogy meglássuk mikor jön el a pihenés, felfrissülés ideje.
Ámen

Márk 6 fejezete következik, elolvasom az egész fejezetet majd felosztom tartalmilag. Egy kicsit olyan ez mint a verselemzés. Nincsen rá egy adott megoldás, több módon és változó számú szakaszokra osztható. Ezután elkezdem az első szakasszal, megpróbálom  megérteni, hogy pontosan hogyan történhetett, (bizonyos szinten megpróbálom beleélni magam a történetbe) majd a felfedezéseket alkalmazni a jelen életemre. Fontos, hogy lássuk, hogy a mi kultúránk és a 2000 évvel ezelőtti között különbség van így nem mindent húzhatunk rá a jelen helyzetre egy az egyben, viszont az emberi természet nem változott így sok akkori emberi reakcióban magunkra ismerhetünk.
Olvasd el egyszer vagy kétszer a 6. fejezetet és próbáld kisebb szakaszokra bontani. Itt megtalálod a szöveget:
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=Mk&numch=6

(azért javaslom hogy ezt használd , mert a nyomtatott Bibliák többsége használ egy felosztást és az automatikusan bekorlátozná a te véleményedet.

Én a következő felosztást végeztem:
1. Mk 6. 1-6
2. Mk 6. 7-13
3. Mk 6. 14-29
4. Mk 6. 30-43
5. Mk 6. 45-56

Ennél rövidebb szakaszokra is lehet osztani. A fenti szakaszok tanulmányozását öt különböző alkalommal fogom megosztani. Most kezdjük az elsővel, az Igeszakaszt is ide másolom:

1Jézus akkor eltávozott onnan, a hazájába ment, és követték a tanítványai is. 2Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: "Honnan veszi ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és miféle csodák ezek, amelyek keze nyomán támadnak? 3Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is?" És megbotránkoztak benne. 4Jézus pedig így szólt hozzájuk: "Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a hazájában, a rokonai között és a saját házában." 5Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni, azon kívül, hogy néhány beteget - kezét rájuk téve - meggyógyított. 6Csodálkozott is hitetlenségükön. Majd sorra járta a környező falvakat, és tanított.

Mk 6.1-6

Jézus otthon van, ahol mindenki ismeri, látták hogy nőtt fel, tudják pontosan hogy kicsoda, kihez tartozik, mi a foglalkozása. Ezért nagyon nehezen emésztik meg hogy mi történik. Jézus nyilván mindig kilógott a többiek közül hiszen sosem követett el bűnt. Lehet eddig furának gondolták vagy "jó embernek" de most mindenkit sokkol a szavaival. Ha jól megnézzük, itt nem is a csodatételei miatt csodálkoznak hanem a módon ahogy tanít. Hiszen ő nem "képzett" írástudó az írásokat mégis bölcsességgel magyarázza. Ahelyett hogy a történtek álmélkodást vagy Isten dicsőítését vonnák maguk után, megbotránkozást keltenek. Mi lehet a megbotránkozás mögött? irigység? hitetlenség? csalónak tartják? Egyszerűen képtelenek összeegyeztetni a kétkezi munkást az Isten adotta bölcsesség birtoklásával. Nevezhetjük ezt előítéletnek. Érdemes utána gondolni, hogy az én életemben vannak e ilyen előítéletek. Van e keresztény testvéreim között olyan akit valami okból lenézek? Mert alacsonyabb a végzettsége, vagy mert kevesebbet tud, esetleg olyat cselekszik ami szerintem meglepő vagy helytelen?
Jézust nem lepi meg a reakció, s nekünk is tudnunk kell, ha ilyen helyzetben vagyunk, hogy a minket legjobban ismerők fogják legnehezebben megemészteni a bennünk megtérés miatt történt változásokat. (hívő családoknál nyilván más a helyzet de ott sajátos nehézségek fordulnak elő, talán erről később) Akik korábban látták az életünket, viselkedésünket és a hirtelen fordulatot azt gondolhatják meghibbantunk, esetleg bigottnak, ódivatúnak, hibbantnak fognak tartani. Ez vele jár sokszor és arra nagyon kell vigyáznunk, hogy hogyan reagáljuk le az ilyen jellegű beszólásokat. Türelemmel, szeretettel, vagy vitázunk és igazunkat bizonygatjuk. (Annak csak akkor van helye ha szeretetbe tudod ágyazni és van elég bölcsességed, hogy ne kapd fel a vizet) Jézus példáját érdemes megfigyelni. Nem megy bele vitákba, nem kezd bizonygatni, csak végzi a dolgát. A rászorulókat meggyógyítja. Ezek szerint mégis voltak akik gyógyító hatalmában bízva jöttek hozzá, sokatmondó momentum, hogy azok bíztak benne akik rászorultak... Akiknek az élete "rendben ment" azok ráértek kritizálni.

Te melyik csapatba helyeznéd magad? Azok közé akik rászorulnak és reményük Jézusban van? Vagy azok közé akik kételkednek az Ő hatalmában?

Urunk add, hogy minden körülmények között bízzunk benned, és hogy a minket támadók felé szeretettel és bölcsességgel fordulhassunk! Ámen
 

²¹Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. ²²Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, ²³és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon." ²⁴Jézus ekkor elindult vele. [...]
³⁵Még beszélt Jézus, amikor a zsinagógai elöljáró házától érkezők ezt mondták: "Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert?" ³⁶Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: "Ne félj, csak higgy!" ³⁷És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. ³⁸Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, látva a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat, ³⁹bement, és így szólt hozzájuk: "Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik."  ⁴⁰Erre kinevették; de ő mindenkit kiküldve maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele levőket, bement oda, ahol a gyermek feküdt.  ⁴¹Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: "Talitha kúmi!" - ami azt jelenti: "Leányka, neked mondom, ébredj fel!" ⁴²A leányka pedig azonnal felkelt és járkált, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól. ⁴³Jézus azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; aztán szólt, hogy adjanak enni a leánykának."
Márk 5. 35-43

Jézust nagy tömeg követi. A zsinagógai elöljáró, nem törődve a Jézust övező pletykákkal Jézus elé megy, hogy haldokló lányához hívja őt. Jézus gyorsan dönt, hiszen a tömegből is rengetegen lehettek akik a segítségét kérik. Itt van a vérfolyásos asszony is aki segítséget ugyan nem kér de hite miatt mégis gyógyul. És ott hömpölyög Jézus mellett rengeteg ember, mind látni, hallani akarják, gyógyulásra várnak. De Jézus Jairust követi a házába ahol a lány haldoklik. Még úton vannak amikor a szörnyű hír érkezik. Jézus nem törődik a hírrel hanem az elöljárót bátorítja: Ne félj csak higgy. Egy gyermek halála mindig szörnyű és nyilván megrázza a családot. Azt láthatjuk a történetben, hogy a zsinagóga vezető Jézusba veti a hitét és elhiszi neki, hogy nem kell félnie. Egyébként feladta volna, és megállítja a menetet a ház felé. Rajta kívül nem hitte más, hogy van még remény. A gyermeket siratók kinevetik ahogy közeledik. Lehet ez is oka annak hogy Jézus csak az apát és az anyát engedi be.

Sokatmondó, hogy Jézus a szülőkkel és saját tanítványaival együtt megy be a halott lányhoz. A gyermek újjászületésének a család a tanúja. Ugyanígy a mi életünket, megújulásunkat is azok láthatják leginkább, akik körülöttünk élnek, akikkel a legszorosabb kapcsolatban vagyunk. A lányka életre kel és járkálni kezd. Nem fekszik, mert még erőre kell kapnia. Nem csupán feltámadt, de teljes erejét visszanyeri. Jár, éhes, egészséges.
 

Olyan csoda történik ami minden emberi logikával megmagyarázhatatlan. Olyan helyzetből ami teljesen esélytelen, hisz a gyermek halott. Jézus mégis megoldja. Hitre bátorít bennünket, s nekünk csak ennyi a dolgunk. A többit ő megoldja tetszése szerint.

Urunk add, hogy minden körülmények között higgyük, hogy te mindenek felett állsz és számodra nincs lehetetlen. Ámen
 

"²¹Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. ²²Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, ²³és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon." ²⁴Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte. ²⁵Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, ²⁶sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; ²⁷amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, ²⁸mert így gondolkodott: "Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok."  ²⁹És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából. ³⁰Jézus is azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: "Ki érintette meg a ruhámat?" ³¹Tanítványai így feleltek: "Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: ki érintett meg engem?" ³²Jézus erre körülnézett, hogy láthassa azt az asszonyt, aki ezt tette. ³³Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. ³⁴Ő pedig ezt mondta neki: "Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges." Márk5.21-34

Jézust már folyamatosan nagy tömeg veszi körül. Nagyon sok ember. Emberek akik csodát látni jönnek, emberek akik gyógyításra várnak, akik csak kíváncsiak, és azok is, akik Jézus ellenségei és próbálnak valami fogást találni rajta. Jézus épp útban van, hogy meggyógyítsa az elöljáró lányát amikor váratlan dolog szakítja meg az útját. A vérfolyásos asszonynak nem lehetett egyszerű a tömegben Jézus közelébe jutnia, különösen abban a gyenge állapotban, amit a betegsége okozhatott. Nem lehetett egyszerű a betegségével élnie. Mindennapi életében nagyon nehezen élhette meg, hiszen minden anyagi forrását gyógyulása érdekében. De semmit nem javult. Jézus az utolsó reménye. Vajon miért nem megy szemtől szembe és csak hátulról közelíti Jézust? Talán úgy gondolja, hogy nem méltó Jézus szeme elé kerülni? Vagy szimplán hiszi hogy egy érintés elég lesz. (De ez esetben is mehetett volna elé. Persze ha odafér...

Nagyon sok ember érinthette Jézust hiszen tolakszik a tömeg. S lehet hogy voltak köztük szintén gyógyításra várók, de az Evangélium mégis az asszony gyógyulásáról beszél csupán. Egyértelműen nem az érintés vitte véghez a gyógyulást. Nem egy próba szerencse dolog volt ez az asszony részéről, hogy na annyi mindent kipróbáltam már próbáljuk ki a Jézus gyógyszert is. Nem. Egyértelműen azt gondolta, hitte, hogy az érintés meg fogja őt gyógyítani, hitte, hogy Jézusnak van rá hatalma. És kiárad az erő, az asszony pedig gyógyul, megtörténik az emberileg lehetetlen csoda. Isten ismeri az emberek szívét, Jézus pontosan látta az asszony hitét.

Az asszony nem tarthatta titokban a gyógyulást, Jézus egyből rákérdez. El is engedhette volna a gyógyulás után, hiszen az asszony élete már rendben volt. Mégis rákérdez, ki volt az. Az asszonynak szembe kell néznie a gyógyítójával. Remegve és félve teszi ezt, hiszen éppen most tapasztalta korlátlan hatalmát. Jézus szavai bíztatnak, támogatást nyújtanak neki. "Menj el, hited meggyógyított téged" (Angol fordítás, New International)

Számtalanszor tapasztalhattam, hogy életem akkor jöhet igazán rendbe ha hitemet Jézusba vetem.

"²⁰Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt. ²¹Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van. [...]  ³¹Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt. ³²Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: "Íme, anyád, a fivéreid és nővéreid odakint keresnek téged!" ³³De ő így válaszolt nekik: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?" ³⁴És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim. ³⁵Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám."

Márk 3.20-21; 31-35

20-21 v. Jézus hozzátartozói hallva a Jézus iránti hatalmas érdeklődést elindulnak, hogy elfogják, azt gondolva hogy elvesztette az eszét. Kicsit érthetetlen miért gondolják ezt, különösen Mária aki elvileg tisztában van Jézus Isteni eredetével. Talán csak olyan sokáig, több, mint 30 évig, Jézus "normális" életet élt, hogy azt gondolják most hirtelen "megbomlott" az elméje. Persze, mivel nem voltak folyton vele, cselekedeteiről bizonyára pletykákból értesültek ami torzíthatta a valódi történéseket. De akkor is, arra gondolnak, hogy elborult az elméje... Elmennek tehát érte. Cselekvésüknek két mozgatórugója is lehet:
1. elrejteni a világ elől ne hozzon rájuk szégyent
2. kiszabadítani szegény megbomlottat, hiszen a farizeusok már már fenyegetőznek netán  még baja lesz Jézusnak

31-35 v. : megérkeznek a rokonok a házhoz amiben Jézus tanít de nem mennek be. Valószínű nagy volt a tömeg de annyira mégse hogy ne tudjanak valakit beküldeni. Ők viszont kint maradnak. Talán a szégyen miatt? Üzennek, hogy Jézus jöjjön haza, mert kint várják a rokonok. ettől azt várja mindenki, hogy Jézus feláll és legalább üdvözli őket.

Más nézőpontból a család nem vállalt közösséget itt vele, míg számtalan idegen ember és még a farizeusok is... Ki is akkor az ő igazi közössége, családja? (Ugynakkor nem feljthetjük el, hogy Jézus nem zárja ki teljesen a családot, ne feledjük el, hogyan gondoskodik, mint legidősebb férfi családtag, anyjáról a kereszten)

Egyébként érdekes szitu hogy egy harminc feletti férfiért az anyja és testvérei jönnek hogy hazavigyék... A saját megszégyenítésüktől tartottak de Jézust megszégyeníteni nem féltek volna... Jézus válaszából kitűnik hogy igazából ő nem a földi családjához tartozik sem fizikailag sem számadással, hanem a mennyei családhoz. Ebben viszont osztozik mindazokkal akik őt követik. Ebben természetesen részt vehet a földi család is. Ezt a későbbiekben meg is látjuk.

Visszás helyzet, hogy míg Jézus az írástudóknak kell bizonygatnia hogy  nem a sátán erejével űz ördögöket (Mk3.22-30) addig saját családja sem bizonyos benne, hogy épelméjű így velük szemben is meg kell magát ill. Isten munkáját védenie.

Az én számomra most az a kérdés, hogy mennyire vállalom fel Jézust? Ha személyesen meg vagyok győződve róla, hogy Ő a megváltóm és valóban Úr, hogyan vállalom fel Őt? Eltitkolom, szégyellem, hogy követője vagyok vagy hirdetem. De a hirdetéssel is vigyázni kell mert erőltetem? vagy hagyom hogy az a szeretet, amit tőle nap mint nap tanulok átjöjjön rajtam és természetes része legyen a lényemnek. Tudok e felszabadultan beszélni Róla akkor amikor jön a helyzet és nem kényszerből vagy jókeresztyénes parancsból? Közösséget vállalok Jézussal? Ha kell a gúnyolásban is? Vagy titkolom, rejtem?