MÁRK 7. fejezet
Ahogy írtam a fejezetnek úgy indulok neki hogy elolvasom az egészet és felosztom ahogy szerintem logikus. Ennek több változata is létezhet. Én a fejezetet 4 részre osztottam a továbbiakban így fogom tanulmányozni is.
Szakaszok:
Mk7.1-13
Mk7.14-23
Mk7.24-30
Mk7.31-37
Kezdjük akkor az első szakasszal: Mk7.1-13
1Köréje gyűltek a farizeusok és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek, 2és észrevették, hogy némelyik tanítványa tisztátalan, vagyis mosdatlan kézzel étkezik. 3A farizeusok és általában a zsidók ugyanis addig nem esznek, míg meg nem mosták a kezüket egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz, 4és amikor hazamennek a piacról, addig nem esznek, míg meg nem mosakodtak. Sok egyéb más is van, amit hagyományként átvettek és őriznek, amilyen például a poharak, korsók, rézedények és fekhelyek megmosása. 5Megkérdezték tehát tőle a farizeusok és az írástudók: "Miért nem élnek a te tanítványaid a vének hagyományai szerint, és miért étkeznek tisztátalan kézzel?" 6Ő pedig ezt válaszolta nekik: "Találóan prófétált Ézsaiás rólatok, ti képmutatók, amint meg van írva: Ez a nép csak ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem. 7Hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai. 8Az Isten parancsolatát elhagyva az emberek hagyományához ragaszkodtok." 9Ezt is mondta nekik: "Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait. 10Mert Mózes ezt mondta: Tiszteld apádat és anyádat, és aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék. 11Ti pedig azt mondjátok: Ha ezt mondja valaki apjának vagy anyjának: korbán, vagyis áldozati ajándék az, amivel megsegíthetnélek, 12akkor már nem engeditek, hogy bármit tegyen is apjáért vagy anyjáért; 13és így érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal, amelyet továbbadtatok; de sok más ehhez hasonlót is tesztek."
A farizeusok észrevették, hogy a tanítványok mosdatlan kézzel esznek. Mi mindent észre nem vettek ezek az okos, hagyománytisztelő emberek. Most képzeljük el a szitut. A tanítványok enni készülnek ami egy normál emberi fiziológiás cselekedet és a farizeusok meg írástudók ott állnak lesve, hogy mit is hibáznak el amit szóvá lehet tenni. Ha ha meg is van, nem mostak kezet. Olyan elkeserítő, nem? Itt van Jézus, tanít, gyógyít, meghalni jött és ezek az emberek mást sem figyelnek csak azt, hogy ki mit hibázik a hagyományok ellen. Elveszett emberek, képtelenek a lényeget látni! Annyira fontos a hagyomány a tradíció, hogy nem látják a fontos dolgokat. Egyértelműen a szokásaik bálvánnyá váltak. Ha nem teszik nem csupán úgy gondolják, hogy nem tiszták de egyfajta hiányérzetet kelt ha nem rituális módon mosnak kezet és eszközöket az étkezés előtt. Az ISten soha nem tanította őket a hagyomány imádatára bálványozására. Valahogy mégis könnyebben megy. Nekünk is. Hiszen, ha van tradíció, hagyomány, szabályrendszer, az nekünk, földi keretekben élő embereknek valamiféle biztonságot ad. Kontrollálni tudjuk a dolgokat. Hiszen ha megtesszük amit előírnak jók vagyunk ha nem akkor szabályt szegünk és ennyi. Szigorúan hangzik de mégis érthetőbb mint egy láthatatlan Isten hitre épülő szabadságrendszerét elfogadni.
Egyértelműen nem azt állítom, hogy Isten mellett minden felborul és nincsenek szabályok. De azt igen, hogy az Élő Isten a szívbe írta a törvényeket és többé nem fizikai cselekedettel kell kifejeznünk azokat. Vagyis: nem azért megyek gyülekezetbe mert így tanították, vagy mert le akarom tudni és így vagyok jó keresztyén. Hanem azért megyek mert alig várom hogy újra hallhassam Isten Igéjéről a tanítást. Hogy neki szenteljem a napom, hogy Őt dicsőítsem.
Jézus nagyon kemény dolgokat mond a farizeusoknak. Nekik, akik világéletükben azon küzdöttek, hogy a szabályokat betartsák és betartassák. Meggyőződésük hogy így helyes. És íme, itt Jézus a szavaival sárba tiporja őket: "félreteszitek az Isten parancsolatát azért, hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait" 9.vers "érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal, amelyet továbbadtatok" 13.vers. Óriási sértés számukra. Nem csoda hogy egyre jobban ellenségnek tekintik. Hiszen ahelyett, hogy saját hibájukat látnák meg Jézusban a hagyományt felborító lázítót látják csupán.
Ebben a szakaszban Jézusnak az a tulajdonsága is jól látszik, hogy pontosan tudta mikor kivel beszél. Itt, a törvényt jól ismerők számára Ézsaiás prófétától idéz mivel tudja, hogy az nem lesz idegen számukra. Mózestől is idéz, hogy példával támassza alá mennyire félrefordítják a hagyományt. Nem csupán a törvények istenítéséről van szó tehát hanem kicsavarásáról is. Úgy formálják azokat, hogy számukra kényelmes és betartható legyen. Így többé az imádott törvények nem kapcsolódnak az Istenhez hanem egyre inkább emberi kreálmányok.
Az egyszerű köznépet tanítva Jézus inkább hétköznapi példákat, példázatokat hoz. Ez is azt támasztja alá, hogy Isten képes minden egyes emberrel személyre szabottan beszélni és személyre szabott feladatot is adni.
Urunk, add nekünk, hogy világosan lássuk, hogy a szívbe írt törvény számít. Ne külső szabályokra nézzünk, hiszen azok nem hitünk alapjai. Jézust kövessük és az Ő szeretete lehessen bennünk amikor másokra nézünk függetlenül tetteiktől. Úr Jézus köszönjük, hogy neked ránk szabott terved van. Légy irgalmas hozzánk és segíts betartani.
Ámen
