Márk 8. 27-33
Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: "Kinek mondanak engem az emberek?" 28Ők így feleltek: "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." 29Jézus tovább kérdezte őket: "Hát ti kinek mondotok engem?" Péter így válaszolt neki: "Te vagy a Krisztus." 30Jézus ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne beszéljenek őróla. 31És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. 32Jézus nyíltan beszélt erről a dologról. Péter ekkor magához vonva őt meg akarta dorgálni; 33ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: "Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint."
Nem tudni pontosan, mivel itt kerül elő először a kérdés, hogy vajon a tanítványok mit gondoltak Jézus személyéről. A farizeusok és írástudók már régóta firtatják, magukban tippelgetik, próbálják Jézust valamiféle kategóriába helyezni mert az mindenki számára teljesen világos, hogy nem hétköznapi ember. A vallási vezetők számára a lényegi kérdés az, mást nem is észlelnek, hogy Jézus veszélyes e a vallási tisztaságra, vagy ártalmatlan tanító aki még belefér a keretekbe. Ahogy Jézus halad előre, egyre inkább az világos számukra, hogy veszélyes, Jézus fel akarja borítani a hitrendszert ezért eltávolítandó. A körülötte tolongó tömeg, a csodát látni vágyó illetve gyógyulást áhítozó emberek százai szemében Jézus valószínűleg a csodatevő gyógyító szerepben jelenik meg. Különböző hírek szállíngóztak róla, amit a tanítványok hallottak itt ott. "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." Márk8.28
A tanítványok véleménye azért lényegi kérdés, mert ők voltak Jézus közvetlen "hozzátartozói". Ők ismerték személyesen a legjobban. Mindenhová kísérték, vele voltak fáradtságában, esetleg ha éhes volt, álmos volt, jól látták hosszú időn keresztül. A szívükben valószínűleg már rég megszületett a vélemény arról, hogy ki is lehet Jézus. És nyilván a véleményük nem titok Jézus előtt, nem azért kérdi mert nem tudná.
Viszont ahogy számukra, számunkra is életbevágóan fontos, hogy megszülessen ez a vélemény. Az, hogy hogyan állunk Jézushoz, az teljes mértékben meghatározza Istenhez való viszonyunkat is. Mi ő nekünk? Egy csodatévő ember? Esetleg egy bölcs tanító akire érdemes odafigyelni? Vagy számunkra is - mint Péter számára - ő a Krisztus. A Krisztus megnevezés nem egy egyszerű tanítót vagy prófétát jelöl de azt a szabadítót amit a zsidók már századok óta várnak. Azt a szabadítót akit Isten megígért. Azt a szabadítót aki számunkra egyedüli megoldást nyújthatja a bűneinkkel való küzdelemben azáltal, hogy átvállalta a bűneinket. Péter meggyőződéssel mondja ki: Te vagy a Krisztus. Mi ki tudjuk e mondani ezt ilyen meggyőződéssel? Te vagy Isten Fia és az én szabadítóm.
A következő néhány Igeversben azt látjuk, hogy miután Jézus tisztázza személyazonosságát, azt is elmondja a tanítványoknak hogy mi fog következni. Nem azért hogy megijessze hanem, hogy felkészítse őket. Péter természetesen kiakad. Ő nem akart ilyesmire felkészülni, minthogy elveszítse éppen megtalált Krisztusát. Gondolkodása teljesen emberi.De Isten másképp gondolkodik. Krisztus földre jövetelének éppen a fő célja az áldozat vállalása. A bűneinkért vállalt kereszthalál. Enélkül nem lehetne szabadító. Nyilván ezt Péter nem fogja fel és emberi módon próbálja meggyőzni. Jézus számunkra talán kicsit durván utasítja el Pétert de muszáj volt szembesíteni őt is és a tanítványokat is, hogy amiről beszél az nem egy opció amiről ő lebeszélhető hanem egy öröktől fogva elhatározott terv ami végbe fog menni.
Urunk, kérünk segíts nekünk tisztázni, hogy milyen szerepet töltesz be tulajdonképpen az életünkben. Személyes megváltóm vagy e? Elhiszem e, hogy kereszthalálod következtében eltörölted a bűneimet. S hogy így lettél szabadítóm. Uram, köszönöm türelmedet irántunk, emberek iránt!
Ámen
