30Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. 31Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. 32Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. 33De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. 34Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani. 35De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: "Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. 36Bocsásd el őket, hogy a környező településekre és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak." 37Ő azonban így válaszolt nekik: "Ti adjatok nekik enni!" Mire ők ezt mondták neki: "Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?" 38Jézus azonban megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Amikor megnézték, így szóltak: "Öt kenyerünk van, meg két halunk." 39Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit egy-egy csoportba a zöld fűre. 40Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. 41Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. 42Miután mind ettek, és jól is laktak, 43összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. 44Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak. 45Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. 46De miután elbúcsúzott tőlük, felment a hegyre imádkozni.
Márk 6.30-46
Az Evangélium itt a Keresztelő János halálának leírására tett kitérő után visszakapcsol ahhoz a helyzethez ahol a tanítványok visszaérkeznek Jézushoz kiküldetésük után. Hihetetlen mire képesek Jézus felhatalmazása segítségével egyszerű halászemberek. Mk.6.12-13-ban olvashatjuk: tanítottak és gyógyítottak is. Mind ez, mind a kenyér szaporításának története is előre vetíti azt a jövőt amelyben Jézus Istenhez vezető munkáját, tanítását követőinek kell majd folytatni.
Fontos látni, hogy Jézus nem azért küldi ki a tanítványokat gyógyítani és nem azért használja őket a kenyér szétosztásában is mert túl sokan voltak a tömegben és csak több kézre volt szükség. Meg kellett tapasztalniuk, ahogy nekünk is fontos, hogy Jézus munkájában részünk és felelősségük van. Ő ránk bíz feladatokat. Ezekből ki lehet vonni magunkat, de nemigen érdemes. Most gondoljátok el, ha az egyik tanítvány mondjuk azt mondja: ok én nem megyek házakhoz, mert félek beszélni, meg amúgy is majd vitáznak velem azt meg nem szeretem, és ezzel a kifogással hátramaradt volna. Jézus vajon agyoncsapja? Aligha. Viszont képzeljük el a szitut mikor jönnek vissza a többiek és elmesélik hogy mik is történtek amikor Jézusnak engedelmeskedve járták a házakat...
De minden tanítvány engedelmeskedik a kérésnek, végigviszik ezt a csodákkal teli missziói utat, majd visszatérnek Jézushoz (30.vers). El lehet képzelni milyen lelkesedéssel, akár egymás szavába vágva mesélik hogy mik és hogyan történtek. Jézus bölcsen pihenésre szólítja őket. Ebből is tanulnunk kell!!
Sok keresztyénnek rossz szokása a szolgálat túlhajtása. Vagy azért mert képtelenek nemet mondani az újabb és újabb felkérésekre vagy mert egyszerűen szeretik magukat leterhelni valamilyen okból. Talán csak pörgősek, vagy épp olyan problémáik vannak amikkel nem akarnak szembenézni és erre alkalmas a leterheltség mert eltereli a figyelmet. Nagyon gyakori probléma. Figyeljünk hét arra hogy legyen lehetőségünk pihenésre. Szánjunk egy napot arra hogy lazítunk, akár otthon egyedül tegyünk olyat amit ritkán. Pl olvassunk valamit amit régóta szeretnénk de nem volt időnk, kiránduljunk, találkozzunk rég nem látott ismerősökkel stb, kinek mi jelent lazítást.
A történethez visszafordulva látjuk az lephet meg bennünket, hogy annak ellenére, hogy a tanítványok maguk látták, hogy Jézus felhatalmazása által mire képesek ők maguk, megrökönyödéssel veszik az újabb ötletet Jézustól, hogy ők etessék meg az embereket. Nehéz nekünk földi elmével Isten nézőpontjában gondolkodni. A tanítványok, akik betegeket gyógyítottak meg, nem gondolták hogy Isten olyan egyszerű dolgokkal is foglalkozik mint pl. az élelmezés kérdése. Ezért földi módon gondolkodnak a lehetőségen az pedig nyilvánvalóan lehetetlen helyzet ebben az esetben Talán itt kell megtanulják, hogy valójában az is csoda hogy eszünk, nem csak az ha egy béna járni kezd???
Mindenesetre a történet nem áll meg, a tanítványok - és általuk mi is - megtapasztalják újra, hogy Jézus csodáinak végrehajtásában szerepük van, feladatot kaptak. Jézusnál nincsenek korlátok, tud foglalkozni egyszerre egyel is, tizenkettővel is, ötezerrel is.
Urunk, segíts, hogy meglássuk milyen szerepünk van a te munkádban. Kérlek segíts, hogy ne vonjuk ki magunkat ez alól, hiszen csodáktól esünk el ha megtesszük. Adj bölcsességet és kitartást, hogy megértsük, merre küldesz bennünket! Ámen
